Adózási teendők, amiket nem szabad jövőre halasztani

Megosztás Tetszik

Az Adózóna partnere a Deloitte tanácsadó cég összegyűjtötte a legfontosabb társasági adóval kapcsolatos adózási teendőket, amelyeket célszerű december 31-éig elvégezni.

A korábbi évekhez hasonlóan adóelőleg kiegészítési („feltöltési”) kötelezettség terheli azokat az adózókat, melyek éves szinten számított árbevétele az adóévet megelőző adóévben meghaladta a törvény által előírt határértéket. A feltöltés alóli mentesség határértéke az elmúlt év végétől kezdődően már 100 millió forint. A feltöltési kötelezettségnek társasági adó, helyi iparűzési adó és energiaellátók jövedelemadója („Robin Hood adó”) adónemekben is az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell eleget tenni, melyről – ugyaneddig a határidőig – bevallást is kell benyújtani.

Az adóelőleg-kiegészítés kiszámítására érdemes kiemelt figyelmet szentelni, hiszen a feltöltésre befizetendő összeg kiszámítása során gyakran hagyunk figyelmen kívül bizonyos kötelezettséget csökkentő lehetőségeket. Nem árt azonban kellő körültekintéssel kalkulálni a feltöltés összegét, mivel ha az adóelőleg az adóév végén fizetendő adó összegének 90 százalékát nem éri el, akkor az adóhatóság a különbözet 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Kinek, melyik az optimális értékcsökkentési módszer?

A cégek ritkán gondolják át, hogy ha egy adott eszköz kapcsán a társasági adótörvény szerint többféle leírási kulcs is érvényesíthető, akkor melyik az optimális a számukra. (Ilyen  lehetőség lehet például az épületgépészeti berendezések, gépek épülettől független leírása vagy bizonyos eszközök esetében megengedett, akár 50 százalékos gyorsított leírás.) Szintén nem annyira köztudott, hogy a társasági adó szerinti leírási kulcsok érvényesítésénél – amennyiben a törvény egy adott eszköz vonatkozásában azt lehetővé teszi – évről évre fennáll a választás lehetősége, azaz az adózó minden évben eldöntheti, hogy a jövőre nézve összességében milyen értékcsökkenési politikát kíván kialakítani társasági adó gyakorlatában.

A fentiek számos adójogi kérdést is felvetnek, így a helyes értékcsökkentési leírási módszer kialakítása sokszor körültekintő tervezést igényel. Megfelelő tervezés mellett az adókötelezettség későbbi évekre halasztásával jelentős cash-flow előny érhető el; sőt, adókedvezményt igénybe vevő (vagy igénybe venni tervező) adózók tényleges adómegtakarítást is érhetnek el. Érdemes továbbá figyelmet szentelni a fejlesztési tartalék képzésére is, amely szintén egyfajta gyorsított értékcsökkenési leírásnak, így halasztott adófizetési lehetőségnek tekinthető.
Nem realizált árfolyam különbözet elszámolása adószempontból

A módszer lényege az, hogy az év végi nem realizált árfolyam különbözet meghatározott részét ezen adóalap módosító szabály alkalmazásával ki lehet venni a társasági adó alapjából, ezáltal lehetőséget biztosít az adó megfizetésének elhalasztására (vagy éppen előrehozatalára, amennyiben a különbözet veszteség jellegű). Ebben az esetben sem beszélhetünk végleges adómegtakarításról (vagy adófizetésről), hiszen amikor a fent említett tételeket kivezetik a könyvekből (azaz az árfolyam különbözet realizálódik), a különbözet után adófizetési kötelezettség (vagy adómegtakarítás) keletkezik.

Ez a szabály jól használható az adóalap optimális meghatározására olyan társaságoknál, melyeknél az árfolyam különbözet a tartósan a mérlegben szereplő tételek kapcsán keletkezik. Meg kell azonban említenünk, hogy a szabály alkalmazása, és kapcsolódó nyilvántartása bonyolult lehet, így érdemes különös figyelmet fordítani a kapcsolódó adóalap korrekciós tételek meghatározására.

Lehetőségek, amelyekkel végleges adómegtakarítás érhető el

Bizonyos meghatározott célra adott támogatáshoz kapcsolódóan (ilyen a filmtámogatás, az előadóművészet támogatása, illetve 2011. július 1-étől a látvány-csapatsportok támogatása) az adózók társasági adókedvezményt vehetnek igénybe a részükre kiállított támogatási igazolás alapján. Az adókedvezmény lényege, hogy a támogatást nyújtó adózó a támogatás összegével (legfeljebb a fizetendő adó 70 százalékáig) csökkentheti a fizetendő társasági adóját a támogatás nyújtásának adóévében (amely összeg – választás szerint – a következő három adóév folyamán is felhasználható), míg a ráfordításként elszámolt összeg társasági adóban elismert költségnek minősül. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az elismert ráfordításon túl az adózók az adóösszeg megállapításánál is figyelembe vehetik a támogatást, mely így akár 119 százalékos megtérülést is eredményezhet számukra.

Ugyan a kedvezmény szabályai első ránézésre egyszerűnek tűnhetnek, mégis számos tényezőre kell odafigyelni azok alkalmazása során. A támogatásért cserébe például a támogató nem várhat el ellenszolgáltatást.

Veszprémi István
Deloitte adópartnere