REpont: kontírozás a DRS-díjas áru beszerzésétől az utalványok felhasználásáig. Nézzünk példát is!

Megosztás Tetszik

Vidéki élelmiszerboltban REpont működik. Olvasónk az iránt érdeklődött, hogy a palackos italok beszerzésétől a visszaváltott csomagolások után a gép által adott utalványok felhasználásáig hogyan kell kontírozni az egyes könyvelési lépéseket! Az Adózóna oldalán érkezett kérdésekre Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy vidéki élelmiszerkisbolt REpontot is üzemeltet, ezért a Mohu önszámlát kiállítva üzemeltetési díjat fizet, amelyet a vállalkozás bevételként könyvel. Az önszámla mellet minden hónapban a Mohu egy önszámviteli bizonylatot is készít, amelyen részletezi, hogy adott hónapban fajtánként darabszámban mennyi üveget, fémet, és műanyag palackot dobtak be, és kértek utalványra, és az ez után járó összeget átutalja a kisbolt bankszámlájára. Ezt az utalványt egy vásárlás alkalmával a vevő beválthatja fizetőeszközként vagy kérheti az összeg pénztárból történő kifizetését. Ennek a folyamatnak a könyvelési lépései érdekelnének. Amikor a kisbolt árut vásárol, többek között DRS-díjat is tartalmazó árut a 814-re könyveli. Az eladott árut 914-re a pénztárgépszalagon, áfa szerint részletezve, DRS-díjat is külön feltüntetve, ha olyan terméket ad el. Ha a kisbolt utalványt vált be, mert a vásárló azzal fizet, hogyan történik ennek a tételnek a könyvelése, illetve ha készpénzben kéri az utalvány értékét? A Mohu által utalt összeg könyvelése hogy történik? A Mohu az adott hónapban a teljes, utalványra kért összeget átutalja, függetlenül a beváltástól. Lesz olyan utalvány, amelyet nem váltanak be, lejár a hat hónap, elveszik stb. Nem úgy működik, mint például egy bankkártyás fizetés, hogy a napi forgalomból kivéve a bankkártyás tételt követelése keletkezik a kisboltnak a bankkártya-szolgáltatóval szemben, amely a bankban történő utalással kifut? Itt más az elszámolás módja?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

1. Árubeszerzés (DRS-díjas termék)

A szállítói számlán a DRS-betétdíj külön soron, áfa nélkül jelenik meg.

Áru nettó beszerzése (készlet nélkül, időszaki elszámolással):

• T 814 – eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
• T 466 – levonható áfa
• K 454 – szállítók

DRS-betétdíj a beszerzésen:

• T 368 – egyéb követelések (Mohu felé visszaigényelhető betétdíj)
• K 454 – szállítók

(Ha készletre veszik az árut: T 26 – áruk / K 454; a DRS akkor is T 368.)

2. Kiskereskedelmi értékesítés (pénztárgépszalag)

Áruértékesítés (nettó + áfa):

• T 381 – pénztár (vagy 311 vevők)
• K 914 (vagy 91x) – belföldi árbevétel
• K 467 – fizetendő áfa

DRS-betétdíj felszámítása a vevőnek (nem árbevétel, nincs áfa):

• T 381 – pénztár (vagy 311)
• K 479 – egyéb rövid lejáratú kötelezettség („betétdíj/utalvány kötelezettség”)

3. Visszaváltópont – utalvány kiadása (gép vagy kézi)

Amikor a vevő üveget/palackot hoz, és Önök utalványt adnak – kötelezettség a vevő felé + követelés Mohu felé:

• T 368 – egyéb követelések (Mohu felé)
• K 479 – utalvány-/betétdíj-kötelezettség

4. Mohu havi „önszámviteli bizonylat” és utalás (utalványok összege)

A Mohu a hónapban kiadott utalványok TELJES összegét átutalja (függetlenül attól, hogy a vevő már beváltotta-e).

Jóváírás:

• T 384 – bank
• K 368 – egyéb követelések (Mohu)

(Itt az utalással a Mohu követelés megszűnik, de a vevő felé a 479-es kötelezettség még él a beváltásig.)

5. Utalvány beváltása VÁSÁRLÁSKOR (részben vagy teljesen)

Az eladás maga ugyanúgy könyvelendő, mint a 2) pontban. A fizetésnél az utalvány nem bevétel, hanem kötelezettségcsökkentés:

A vevő utalvánnyal fizetett része:

• T 479 – utalvány-/betétdíj-kötelezettség
• K 381 – pénztár (vagy K 311 – vevők, ha számlás vevő)

Következmény: ugyanarra a blokkra/nyugtára kevesebb készpénz érkezik, a különbözetet az utalvány „fedezi”.

• T 479 – utalvány-/betétdíj-kötelezettség
• K 381 – pénztár

7. Lejárt, be nem váltott utalvány (6 hónap után)

A vevő felé fennálló kötelezettség megszűnik → egyéb bevétel:

• T 479 – utalvány-/betétdíj-kötelezettség
• K 96 – egyéb bevételek (célszerű külön alszámlán „lejárt utalványok”)

8. Mohu „üzemeltetési díj” (önszámlázott)

Ez a visszaváltópont üzemeltetéséért járó SZOLGÁLTATÁSI árbevétel (áfás).

Önszámla alapján:

• T 311 – vevők (Mohu)
• K 91x – szolgáltatás árbevétele (külön alszámla: „Mohu üzemeltetési díj”)
• K 467 – fizetendő áfa

Beérkező utalás:

• T 384 – bank
• K 311 – vevők

9. Különbség a bankkártyás elszámoláshoz képest

Igen, itt más a logika. Bankkártyánál a napi forgalomból leválasztva „kártyakövetelés” keletkezik az elfogadóval szemben, és azt egyenlíti a banki jóváírás.

A DRS-utalványoknál ezzel szemben:

• az utalvány kiadásakor keletkezik Mohu-követelés (T 368) és vevő felé kötelezettség (K 479),
• a Mohu havonta előre/összesítve utalja a kiadott utalványok teljes összegét (368 → 384),
• a vevő felé a kötelezettség csak a beváltáskor szűnik meg (T 479), akár vásárlásba beszámítva, akár készpénz kifizetésével,
• a lejárt utalványok a kötelezettség megszűnése miatt egyéb bevétellé válnak.

10. Rövid, számpélda (csak szemléltetés)

• Hó közben 200 000 forint utalványt adnak ki → T 368 / K 479 = 200 000.
• Mohu utal 200 000 forintot → T 384 / K 368 = 200 000.
• A hónapban 150 000 forint utalványt váltanak be vásárláskor → T 479 / K 381 = 150 000 (kevesebb készpénz folyik be).
• 50 000 forint utalvány nem kerül beváltásra és lejár → T 479 / K 96 = 50 000 (egyéb bevétel).

11. Megjegyzés: adózás és hipa

• A DRS-betétdíj nem árbevétel, nem része a fizetendő áfának, és hipaalapnak sem (célszerű külön gyűjteni).
• A Mohutól kapott üzemeltetési díj viszont árbevétel + áfa (és beleszámít a hipa alapjába a szokásos szabályok szerint).
• A lejárt utalványokból képződő összeg egyéb bevétel.