adozona.hu
Veszteség-elhatárolás: ki és mikor nem jogosult jövőre?
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/20111027_veszteseg_elhatarolas_tarsasagi_ado_ceg_a
Veszteség-elhatárolás: ki és mikor nem jogosult jövőre?
Kapcsolódó jogszabályok
Tetszik
A nemzetközi adózásban az egyik fontos minősítő pont, hogy a vállalkozások számára mennyire biztosítják az időben...
A társasági adó „csökkenésének” próbálja elejét venni a veszteség-elhatárolás rendszerében javasolt fordulat. Ennek az a lényege, hogy eleve korlátozottá válik a korábbi évek veszteségének levonása a társasági adó alapjából. (Ennek felhalmozódó összege 2009-ben már majdnem 1800 milliárd forint volt, ami igen nagy „adótartalékot” sejtetett.)
A törvényjavaslat szerint csak a pozitív adóalap feléig lehet veszteségelhatárolással élni jövőre (például, ha a vállalkozás kimutat 100 millió forint adóalapot a veszteség-elhatárolás nélkül, akkor az előző évek továbbhozott veszteségéből csak az adott évi adóalap 50 százalékával, azaz 50 millió forinttal lehet az adó alapját ellentételezni, tehát esetünkben 50 millió forint után kell kiszámítani a fizetendő adót. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy eleve elveszne a korábbi évek veszteségének összege, csak az érvényesítés módját korlátoznák.
A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózónál lehetőség van az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosítására is, az elhatárolt veszteség összegével, legfeljebb azonban az elhatárolt veszteség 30 százalékával adóévenként.
Ezenkívül korlátozásokat fogalmaz meg a törvény-javaslat cégvásárlás, vagy tulajdoni szerkezet módosulással járó átalakulás esetére is. Ha olyan (új) tulajdonos szerez közvetlenül vagy közvetetten többségi befolyást, aki a szerzést megelőző két adóévben az adózóval tagi jogviszonyban folyamatosan nem állt, nem jogosult az elhatárolt veszteség további felhasználására. Ugyancsak külön feltételek esetén lehetne átalakulás esetén élni a veszteség további kigazdálkodásával.
Mégpedig akkor, ha a jogelődben – közvetlenül vagy közvetve - többségi befolyással rendelkező tag vagy kapcsolt vállalkozása szerez ugyancsak többségi befolyást, vagy a jogutód folytatja a jogelőd tevékenységét két naptári évben át és az nem tér el jelentősen a korábbi tevékenységtől.
Ha feltételezzük az előző évi veszteség-elhatárolás volumenét -- a válságos időszak elhúzódását --, akkor az 50 százalékos korlátozással, valamint a „veszteséges cégeladások” kizárásával reálisnak tűnik az, hogy jövőre akár 30 milliárdot meghaladóan is több társasági folyna be az új intézkedéssel, ami természetesen a vállalkozásoknál fog hiányozni.
A vállalkozások fejlődését hosszú távon azzal segítette a szabályozás, hogy lehetővé tette a veszteséges működés kvázi kigazdálkodását az adózásban is. Attól függően, hogy milyenek voltak a célfüggvények, a nemzetközi adórendszerek a vállalkozások számára a legkülönbözőbb időtartamra, a következő és megelőző évekre engedik meg a veszteség elhatárolását. A veszteség-elhatárolás lényege, hogy a veszteséget eredményező költséget a következő (vagy megelőző) évek bevételével szemben el lehet számolni, vagyis a veszteségre jutó adót vissza lehet nyerni. Ezáltal a vagyon nem a teljes veszteséggel, hanem a rá jutó adó különbségével csökken.
A magyarországi adózás az utóbbi évtizedekben fokozatos liberalizációval folyamatosan szélesítette az adózási veszteségelhatárolást. Hét évvel ezelőtt még csak öt évet lehetett figyelembe venni, utána megszűnt ez a korlát. 2004-től vált szabadabbá a veszteségelhatárolás a jogutódlással történő megszűnésnél is. Ekkor még jelentős körben megmaradt a veszteség-elhatárolás egyedi adóhatósági engedélyezése. 2007 júliusától az „un. minimumadó bevezetése változtatott a veszteség-elhatárolás érvényesítési gyakorlatán. 2010. évi módosításként, de az előző évre is visszahatóan újabb ösztönző lépésként eltörölték a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyezését. Ezzel gyakorlatilag teljesen szabaddá vált a rendszer, ami persze azt is jelenti, hogy gazdasági recesszió idején nagyobbak a tovább vitt vállalati veszteségek, illetve a veszteség-elhatárolással jobban éltek a gazdálkodók.
Az adóhatósági adatok kiugrást mutattak tavalyra. Míg 2006-2008 között évente 300-320 milliárd forinttal csökkentették a társaságiadó-alanyok az előző évek veszteségének kigazdálkodása jogcímén az adó alapját, addig tavaly már ez a szám 543 milliárd forintot mutatott, bár kisebb emelkedés már 2009-ben is látszott (adóalap-levonás 367 milliárd forint).
Szolnoki Béla
BDO
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
