Kft. ingatlant bérel magánszemélytől – így számolható el a rezsi

Megosztás Tetszik

Kft. egy magánszemélytől bérel irodát, aki a rezsit szeretné a kft.-re továbbhárítani. A közüzemi számlák a bérbeadó magánszemély nevére szólnak. A bérbeadó nem adószámos magánszemély, nem állít ki számlát. Hogyan, milyen módon, milyen bizonylattal háríthatja át a kft.-re a közüzemi díjakat? A kft. elszámolhatja költségként a nem a kft. nevére szóló számla alapján a bérbeadónak kifizetett díjakat? Olvasónk kérdéseire Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) alapján az ingatlan-bérbeadás során nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbeadó által a bérbevevőre áthárított díja. Mivel az áthárított összeg a magánszemélynél nem minősül bevételnek, így értelemszerűen adóbevallásában annak költségként történő elszámolására sincs lehetőség.

A bérleti szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogyan fizetik a rezsiköltséget. „A" eset, amikor a bérleti díj tartalmazza a rezsit is, "B" pedig, amikor egy fix összegű rezsiben állapodnak meg a bérleti díj mellett. (Fontos, hogy a rezsi alatt a közös költség nem értendő, az a magánszemély bevétele, ha megfizetteti a bérlővel.)

Ha a felek abban egyeznek meg, hogy a bérbevevő a bérleti díj mellett a közüzemi költségeket havi átalány formájában fizeti meg, akkor ez a költségátalány nem közvetlenül arányos a tényleges igénybevétellel. Az áthárított átalánydíjat bevételként kell kezelni, és a ténylegesen felmerült költség elszámolható költségként a magánszemély adóbevallásában.

Amikor a bérleti díj úgy kerül megállapításra, hogy azon túl már külön rezsi nem kerül megtérítésre, akkor a teljes bérleti díj bevételnek minősül. Ilyenkor vele szemben a költségek elszámolása bizonylatok alapján történhet a magánszemély bevallásában.

A társaságnál/bérlőnél mindkét esetben költségként elszámolható a bérleti díj rezsivel együtt.

Amikor a bérlő a tényleges fogyasztás után fizeti a közüzemi költségeket, akkor tehát a térítés összege nem minősül a bérbeadó bevételének (lásd első bekezdés). A leírásból ez utolsó eset valószínűsíthető. A magánszemély oldali megközelítéstől függetlenül a társaságnál ez a "megtérítés" is költségként jelentkezik, költségként elszámolható. Bizonylatként a magánszemély nevére szóló számlák alapján valamiféle számviteli bizonylat, például elszámolás, összesítés stb. használható.