A nap kérdése: egyéni vállalkozás működésének és árukészletének átvétele – milyen adókötelezettségekkel kell számolni?

Megosztás Tetszik

Induló egyéni vállalkozás megszűnő egyéni vállalkozás tevékenységét és árukészletét venné át. Milyen adókötelezettségekkel számoljon az átvevő? Olvasói kérdésekre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szól: egyéni vállalkozást szeretnék átvenni egy másik egyéni vállalkozótól, és ehhez kapcsolódóan az alábbi kérdésekben szeretnék állásfoglalást kérni! A jelenlegi vállalkozó a tevékenységét hamarosan befejezi, én pedig új egyéni vállalkozásként venném át a működést és az árukészletet. Az átmeneti időszakban, körülbelül 3–4 napig mindkét egyéni vállalkozás ugyanarra a székhelyre lesz bejelentve, illetve a raktárkészlet átadása és átvétele is ugyanebben az időszakban történik meg. Ebben az időszakban az átadó fél még nem zárta le a végső elszámolást, és még a záróbevallást sem nyújtotta be. Szeretném megkérdezni, hogy:

• Jelent-e bármilyen problémát a NAV-nyilvántartásban, ha az átmeneti időszakban ugyanaz a székhely szerepel két különböző egyéni vállalkozásnál?
• Milyen módon szükséges dokumentálni a raktárkészlet átadását és átvételét, hogy az a NAV számára is elfogadható legyen?
• Az átadott árukészlet esetén szükséges-e számla kiállítása, illetve az átvétel hogyan szerepeltethető az új vállalkozás nyilvántartásában?
• Az elszámolási és bevallási időszak átfedése okozhat-e problémát az átadó fél oldaláról?
• Van-e egyéb hivatalos formai vagy tartalmi követelmény, amit az átadás-átvétel során be kell tartani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Egy adott székhelyen egyszerre több vállalkozás is jelen lehet, e téren törvényi előírás nincs. A lényeg, hogy az adott hely feleljen meg a székhelyre vonatkozó feltételeknek (iratok átvétele, iktatása, őrzése valósuljon meg).

Ami a raktárkészlet átvételét illeti: ha ellenérték fejében kerül át a raktárkészlet, akkor számlát köteles kiállítani az átadó fél, s e számla mellékleteként a szállítólevél vagy leltár is javasolt. Ebben az esetben a megállapodás szerinti ellenérték lesz az átadó bevétele, míg az átvevőnél ez elismert költség természetesen.

Ha azonban a felek nem kötnek ki ellenértéket az átadás során, vagyis ingyenesen kerül át a készlet, akkor ez számos adózási kérdést felvet.

Áfakérdés

Ha ingyenesen történik a készlet átadása, és az átadó vállalkozó a készlet beszerzése során áfalevonási joggal rendelkezett, akkor az átadónak meg kell fizetnie az átadáskor az áfát. Az áfa alapja ilyenkor az adott termékek átadáskori beszerzési ára, vagyis az az ára, amiért adott minőségi állapot mellett az adott termékek beszerezhetők lennének független féltől. Ilyenkor az áfát az utolsó áfabevallásban kell bevallania az átadónak. Az átadáskor számlát is ki kell állítani, mely számlában az áfa alapja a már említett átadáskori beszerzési ár.

Ha az átadó nem rendelkezett áfalevonási joggal a készletek beszerzésekor mert például alanyi áfamentes vállalkozóként szerezte azokat be, akkor az átadáskor nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, és számlát sem kell kiállítania.

Szja-kérdés

Ha ingyenesen történik az átadás, akkor az átadó vállalkozónak az szja-törvény 10. számú mellékletének 6. pontja értelmében bevétele keletkezik, de csak akkor, ha a készletet a költségei között elszámolta. A bevétel ez esetben az átadáskori szokásos piaci érték. Ugyanakkor az átvevőnél nem keletkezik elszámolható költség, mert nem történik kiadás a részéről. A készletet azonban szállítólevéllel át kell vennie, és nyilván kell tartani azokat.

Illeték kérdésköre

Az ingyenesen átvett készletekkel kapcsolatban ajándékozási illeték merül fel, ha az ingyenes juttatás értéke meghaladja a 150 ezer forintot, vagy ha arról okiratot állítottak ki. Az illeték mértéke a kapott ajándék forgalmi értékének 18 százaléka.

Ugyanakkor az illetéktörvény 17/B §-a lehetővé tesz egy illetékkedvezményt is. Ugyanis a vállalkozási vagyon ajándékozása, ha az egyértelműen az ajándékozó vállalkozó megszűnésével összefüggésben kerül sor, és a megajándékozott 30 napon belül megkezdi tevékenységét, akkor a kapott ajándék illetékalapja 25 százalékkal de maximum 2,5 millió forinttal csökkenthető.

A vagyonszerzést a NAV felé is be kell jelenteni, és egyúttal nyilatkozni kell a fenti mentességről is. Ennek birtokában a NAV csökkentett értékben állapítja meg az ajándékozási illeték összegét.