Lemorzsolhatja a cafeteriát az infláció

Megosztás Tetszik

A megugró inflációt a cégek főleg béremelésekkel próbálják ellensúlyozni a dolgozóiknál. Ha azonban nem emelik a cafeteriát is, akkor az elértéktelenedhet. Most már viszont sokan fontolgatják, hogy a bérnél kedvezőbb adózású juttatásokkal segítsék munkavállalóikat – derül ki a Bank360 által közzétett felmérésből.

A hazai munkaadók túlnyomó többsége béremeléssel igyekszik ellensúlyozni a magas inflációt, de 10 cégből négynél fontolgatják a béren kívüli juttatások bővítését is – derül ki az Edenred felméréséből, írja a bank360.hu.

Májusban 100 cég- és HR-vezető osztotta meg tapasztalatait az Edenreddel arról, hogy a rendkívüli élelmiszerinfláció mellett a vállalatok hogyan látják munkavállalóik anyagi helyzetét.

Szinte minden munkaadó – a válaszadók 94 százaléka tisztában van azzal, hogy a dolgozóik a „bőrükön érzik” az árak meredek emelkedését. 71 százalékuk szerint a kollégáik reáljövedelme jelentősen csökken, és lényegében ugyanennyien (70 százalék) vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció.

100-ból 94 vezető arról számolt be, hogy az infláció hatásainak ellensúlyozása érdekében az idei év első négy hónapjában már emeltek bért. A megkérdezett vezetők csaknem kétharmada (64 százalék) szerint ugyanakkor az eddigi béremelés csak részben ellensúlyozza az élelmiszerárak drágulását, míg 32 százalék szerint nem beszélhetünk jelentős kompenzációról. A válaszadók túlnyomó többsége (93 százalék) érzi úgy, hogy további bérnövelésre lenne szükség.

A kérdéshez a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások vezetői is hasonlóan viszonyulnak. Ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka úgy látja, bármennyire is szükséges lenne, idén nem tudja tovább növelni a béreket. 11 százalékuk csak az év végén tud adni, míg a vezetők 15 százalékának van konkrét béremelési terve a következő 1-3 hónapra. Ők további 5-10 százalékos bérfejlesztést terveznek.

Az év eddigi részében bért emelő társaságok csaknem kétharmada 5-10 százalék közötti mértékben növelte a fizetéseket, míg a vállalkozások 18 százaléka 11 és 15 százalék közötti mértékben emelt. A cégek 8 százalékénál öt százalék alatti bérfejlesztés történt, és ugyanennyi szervezetnél meghaladta a 15 százalékot.

A munkaadók háromnegyede él béren kívüli juttatásokkal is. Az 500 főnél több embert foglalkoztató cégek 92 százalék, a kkv-k csaknem 70 százaléka kínál valamilyen béren kívüli juttatást.

A felmérés alapján látszik az is, hogy a vállalkozások jellemzően nem a cafeteria emelésével igyekeztek kompenzálni a növekvő infláció hatásait. Annak ellenére sem, hogy ezekkel a megoldásokkal kedvezőbb adózási feltételek mellett növelhető a dolgozók jövedelme. Különösen, hogy a SZÉP-kártyán lévő pénzeket idén februártól egyelőre június végéig szabadon fel lehet használni bolti élelmiszervásárlására is. Ennek ellenére az idén adott béren kívüli juttatások mértéke a legtöbb cégnél – a megkérdezettek 67 százalékánál – megegyezik a tavalyival.

Míg a cégek túlnyomó többsége emelte a fizetéseket, alig több mint negyedük növelte a juttatások összegét, és csupán 3 százalék vezette be idén a cafeteriát. A cégek 39 százaléka ugyanakkor már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalókat. Ez jelzi, hogy egyre többen ismerik fel: ilyen módon kedvezőbb költségek mellett tudják támogatni dolgozóikat.

A SZÉP-kártya élelmiszervásárlásra való szabad felhasználása ugyan egyelőre csak június végéig él, de ha esetleg meghosszabbítja a lehetőséget a kormány, akkor ezzel a munkáltatók jószerivel készpénz értékű juttatást tudnak adni a dolgozóknak kedvezményes adózással. Ha visszaáll a SZÉP-kártya korábbi felhasználási rendje, akkor is újra vonzó lehet ez a juttatás, hiszen a járvány után újra szabadon és biztonságosan utazhatunk, és ki is vagyunk éhezve a nyaralásra a karanténévek után.

A járvány felértékelte az egészségmegőrzés szerepét is, amit az egészségpénztári befizetésekkel lehet támogatni. Ezek ráadásul, kombinálva az önsegélyező pénztári funkcióval, sokoldalúan és azonnal felhasználhatók, akár még a lakáshitelek törlesztésére is, amire a kamatstop végétől sokaknak lehet az eddiginél nagyobb szüksége.

A dolgozóknak és a munkaadóknak érdemes arra is figyelni, hogy a meredek áremelkedés elinflálja az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket is, így érdemes azt a béremelések mértékével együtt emelni – olvasható a bank360.hu-n.