Tőzsdei részvények juttatásának adókötelezettsége – gyakorlati útmutató 2.

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk első részében egy esettanulmány formájában bemutattuk a vállalati részvényjuttatások megszerzése kapcsán felmerülő, sokaknál nehézséget okozó adózási pontokat, kötelezettségeket. Az esettanulmányt folytatva, nézzük meg, milyen szabályokra kell tekintettel lennie a munkavállalónak, amikor egy német befektetési szolgáltató segítségével értékesíti a részvényeket!

Az első részt ITT olvashatja el.

Feltételezve, hogy a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján a magyar adójogszabályok alkalmazandók, valamint azt is, hogy a körülmények megfelelnek az ellenőrzött tőkepiaci ügylet definíciójában foglaltaknak, az adókötelezettségek megállapítása során az Szja tv. 67/A §-ának rendelkezései lesznek irányadók. E szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül:

» a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (+)

» a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek (-)

» és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak (-)

együttes összegét meghaladó része.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez (…) közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.

Tekintettel arra, hogy a jövedelmet jelen esetben sem kifizetőnek minősülő személy juttatja, az adókötelezettséget a magánszemély lesz köteles megállapítani a befektetési szolgáltató által kiadott elszámolás és a saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályok értelemszerű figyelembevételével is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megismerje a számítások menetét!