11 találat a(z) részvényjuttatás cimkére
Tőzsdei részvények juttatásának adókötelezettsége – gyakorlati útmutató 2. Cikk
Cikksorozatunk első részében egy esettanulmány formájában bemutattuk a vállalati részvényjuttatások megszerzése kapcsán felmerülő, sokaknál nehézséget okozó adózási pontokat, kötelezettségeket. Az esettanulmányt folytatva, nézzük meg, milyen szabályokra kell tekintettel lennie a munkavállalónak, amikor egy német befektetési szolgáltató segítségével értékesíti a részvényeket!
Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban Kérdés
Tőzsdei részvények juttatásának adókötelezettsége – gyakorlati útmutató 1. Cikk
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján az adóhatóság egyik célcsoportjává váltak a külföldi illetőségű anyavállalattól tőzsdei részvények juttatásában részesült munkavállalók. Bár már nem újkeletű a juttatási forma, az adókötelezettségek helyes megállapítása, illetve jogszerű teljesítése a mai napig nehézségbe ütközik sokaknál a kapcsolódó jogszabályi előírások összetettsége miatt. A most következő kétrészes cikksorozatban egy esettanulmány segítségével mutatjuk be a fontosabb lépéseket, tennivalókat.
Osztrák vállalattól kapott vesting és munkabér adózása Kérdés
Kedvezményes munkavállalói értékpapír-juttatási program Kérdés
Külföldi anyavállalat részvényjuttatása Kérdés
Itt az új munkáltatói javadalmazási lehetőség, a KMRP Cikk
A július 13-ától hatályba léptek a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KMRP) jogszabályi hátterét megteremtő rendelkezések, amelyek új, speciális tulajdonszerzési lehetőséget nyújtanak arra, hogy részvénytársaságok vagy kft.-k vagyonrészeit a társaság munkavállalói vagy tisztségviselői az eddig hatályos szabályokhoz képest kedvezményesebben szerezzék meg.
Munkavállalónak jutalomként részvény Kérdés
Részesedésszerzés adózása Kérdés
Részvényjuttatás adózása Kérdés
Részvényjuttatás adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magyarországi adóilletőségű magánszemély, aki 2019 folyamán többször részvényjuttatásban részesült a magyar munkáltatójának (ahol munkaviszonyban áll) amerikai anyavállalatától. A részvényt ügyfelem értékpapírszámláján piaci értéken jóváírták, afelett rendelkezési jogot szerzett, tehát nem opcióról volt szó. A részvények egy részét 2019-ben értékesítette is, amin a szerzési érték felett árfolyamnyereséget is realizált. A részvények amerikai tőzsdén jegyzett értékpapírok. A következő kérdéseim lennének: 1. Helyesen értelmezem-e, hogy a részvényjuttatás egyéb jövedelemként fog adózni, USD árfolyam szerzéskori HUF/USD árfolyamon átváltva, 15% szja és 17,5% szociális hozzájárulási adóval? 2. Ha az 1. pont helyes, akkor a két adónak mi lesz az alapja? A szerzéskori érték HUF-ban, vagy ezt egy adózott összegnek kell kezelnem, amit az adókkal fel kell bruttósítanom, és abból kell az adókat számítanom? 3. Ezt a jövedelmet a 2019-es szja-bevallás mely sorában kell szerepeltetnem? 4. Az értékesítéskor realizált, szerzési érték feletti árfolyamnyereségre is 15% szja és 17,5% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, mert nem EGT tőzsdén jegyzett értékpapír értékesítéséről van szó? 5. Ügyfelem munkaviszonyból származó jövedelme 10 millió forintot meghaladó bruttó összeg, ami után szociális hozzájárulási adó fizetése megtörtént. Kérdésem, hogy ebben az esetben az 1. és / vagy a 4. pontban szereplő szociális hozzájárulási adó megfizetése alól mentesül-e?