Tőzsdei részvények juttatásának adókötelezettsége – gyakorlati útmutató 1.

Megosztás Tetszik

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján az adóhatóság egyik célcsoportjává váltak a külföldi illetőségű anyavállalattól tőzsdei részvények juttatásában részesült munkavállalók. Bár már nem újkeletű a juttatási forma, az adókötelezettségek helyes megállapítása, illetve jogszerű teljesítése a mai napig nehézségbe ütközik sokaknál a kapcsolódó jogszabályi előírások összetettsége miatt. A most következő kétrészes cikksorozatban egy esettanulmány segítségével mutatjuk be a fontosabb lépéseket, tennivalókat.

Jelen cikkben a tőzsdei részvények megszerzésekor felmerülő adókötelezettségeket (negyedéves, éves), a sorozat második részében pedig az azok értékesítésével kapcsolatos adózási és bevallási teendőket ismertetjük.

A szereplők:

Anyavállalat: német adóügyi illetőségű anyavállalat, mely foglalkoztatóként nem jelentkezett be Magyarországon, és nem rendelkezik Air. szerinti pénzügyi képviselővel, valamint adózási ügyvivővel sem. Részvényei nyílt körben kibocsátott, tőzsdén forgalmazott dematerializált részvények.

Munkavállaló: magyar adóügyi illetőségű munkavállalója az Anyavállalat magyarországi illetőségű leányvállalatának.

Leányvállalat: az Anyavállalat magyarországi illetőségű leányvállalata.

A juttatások:

A Munkavállaló 2022-ben részvényopcióban részesült ingyenesen, melynek lehívására 2024. 09. 01-jén vált jogosulttá. Az opció tartalma: 100 db vállalati részvény. A részvények tőzsdei árfolyama 2024. 09. 01-jén: 300 EUR/db.

A Munkavállaló emellett kiemelkedő első féléves teljesítményére tekintettel 2024. 07. 15-én 50 db vállalati részvény juttatásában részesült ingyenesen; a részvények tőzsdei árfolyama a juttatás napján 302 EUR/db.

A Munkavállaló a jogviszonyára tekintettel jogosult kedvezményes (15%-os kedvezmény) áron részvényeket vásárolni a cég részvényeiből. 2024. 08. 25-én 50 db részvényt vásárolt. A részvények árfolyama a vásárlás napján 305 EUR/db-on állt.

A Németország és Magyarország között fennálló hatályos kettős adóztatást kizáró egyezmény vonatkozó szabályainak átolvasása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a juttatások adókötelezettségének megállapítása a magyar szabályok alapján történik.

1. lépés: juttatások megszerzési időpontjának meghatározása

Kapcsolódó jogszabályi rendelkezés: A bevétel megszerzésének időpontja (…) dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja, ha azonban az említett vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem tekinthető megszerzettnek. A bevétel megszerzésének időpontja általános esetben az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

Fontos tehát, hogy amikor a magánszemély olyan részvényopcióban részesül, melyet egy meghatározott időszak lejártát követően használhat fel/rendelkezhet szabadon vele, abban az esetben az opció juttatásakor még nem, csak a rendelkezési jog megnyíltakor/a lehíváskor keletkezik adókötelezettsége; a példánk szerinti esetben 2024. 09. 01-jén.

A vásárolt és ingyenesen kapott részvények esetében azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a bevétel megszerzésének időpontja a példában megjelölt időpontnak felel meg, tehát a kedvezmény igénybevételére a vásárlás napján (2024. 08. 25.) került sor, illetve az értékpapírszámlán való jóváírás napja megegyezik a juttatás napjával (2024. 07. 15.).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: hogyan történik a jövedelem és típusa, az adókötelezettségek helyes meghatározása, a bevételek és költségek forintban történő megállapítása, a jövedelemszámítás és az adókötelezettségek teljesítése!