Tartós befektetési számla a bizalmi vagyonkezelésben – lehetőségek, adózási, adminisztrációs szabályok

Megosztás Tetszik

A bizalmi vagyonkezelés (bvk) az elmúlt években a jelentősebb magánvagyonok gondozásának egyik meghatározó eszközévé vált. A konstrukcióhoz kapcsolódó gyakran felmerülő kérdés, hogy a kezelt vagyon elhelyezhető-e tartós befektetési számlán (tbsz), és amennyiben igen, milyen adózási, nyilvántartási és adminisztrációs következményekkel kell számolni.

Az szja-törvény 67/B paragrafusa lehetővé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelő tartós befektetési szerződést kössön a vagyonkezelői feladatai teljesítése érdekében. Feltétel, hogy a vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési szerződést magánszemély vagyonrendelővel kösse, magánszemély kedvezményezett javára. A vagyonkezelő személyére vonatkozó megkötés nincs, az lehet jogi, illetve magánszemély is.

Kapcsolódó cikkünk: Mi változik és mi marad? Így alakul át a bizalmi vagyonkezelés

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bizalmi vagyonkezelő mint a kezelt vagyon képviselője befektetési szolgáltatónál vagy hitelintézetnél tartós befektetési számlát nyithat, amelyen a kezelt vagyon részét képező pénzeszközöket értékpapírokba vagy kamatozó bankbetétbe fektetheti. A keletkezett hozam után esetlegesen fizetendő adókötelezettség megfelel a magánszemély által kötött tbsz-eken keletkezett hozamokéval annyi eltéréssel, hogy ezt az adókötelezettséget a kezelt vagyon terhére a vagyonkezelő teljesíti.

Milyen adókötelezettség merülhet fel a megnyitott tbsz kapcsán?

Akárcsak a magánszemélyeknél, a kezelt vagyon tartós befektetési számlája esetén is az első befizetés legalább 25 ezer forint, amit ugyanazon év végéig (úgynevezett gyűjtő/felhalmozó időszak) további befizetésekkel gyarapíthat a vagyonkezelő. A gyűjtő időszak végét követően további befizetést nem lehet tenni, a tbsz-en addig elhelyezett összeg lesz a tőkeösszeg.

A gyűjtő időszakot követően megkezdődik a hároméves lekötési időszak, amit további két évvel meghosszabbíthat a vagyonkezelő. A lekötési időszakok jelentősége abban áll, hogy ezen idő alatt keletkezett hozamokhoz a tbsz megszűnése vagy megszakítása esetén mekkora mértékű adóteher kapcsolódik.

Az szja-törvény sávosan határozta meg a hozam után fizetendő személyi jövedelemadó mértékét, ami a lekötési időszakokhoz igazodik.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük,

• pontosan milyen adókötelezettségek merülnek fel, illetve hogy
  
• mi történik a vagyonnal a tbsz megszűnése vagy megszakítása után