A bizalmi vagyonkezelés (bvk) az elmúlt években a jelentősebb magánvagyonok gondozásának egyik meghatározó eszközévé vált. A konstrukcióhoz kapcsolódó gyakran felmerülő kérdés, hogy a kezelt vagyon elhelyezhető-e tartós befektetési számlán (tbsz), és amennyiben igen, milyen adózási, nyilvántartási és adminisztrációs következményekkel kell számolni.
Feltörtnek kell-e tekinteni a tartós befektetési számlát, ha a megállapodást kötő magyar adóilletőségű személy külföldi illetőségűvé válik? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
„2025. január 1-től szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni a tartós befektetési számla hozama, vagyis a tartós befektetésből származó jövedelem után, ha a lekötési időszak nem éri el az öt évet” – olvasható az adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató bevezető gondolataiban.
Az szja-törvény mellett már a szochotörvény is ösztönzi a befektetések tartós befektetési számlán (tbsz) történő hosszú távú elhelyezését. Az idei évtől hatályos módosítás következtében az eddigi szja-kötelezettség mellett szochokötelezettséggel is kell számolni, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet.
Tartós befektetési számlára (TBSZ) a felhalmozási időszakban befizetett összegeket a magánszemély ETF-be fekteti. Kérdésként merült fel, hogy az ETF mint befektetés után kapott osztalékból származó jövedelem adófizetési kötelezettséggel jár-e a TBSZ tulajdonosának. Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Felszámolják az indokolatlan előnyszerzés lehetőségét a tartós befektetési számlák feltörése esetén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A jövő mindig bizonytalan – a mai helyzetnél mi sem bizonyítja ezt jobban –, ezért talán még fontosabbnak érezzük, hogy egy külön megtakarítással előre gondoskodjunk gyermekünk sikeres életkezdéséről. A lehetőségeket látva bőven van miből választanunk, a költségek, várható hozamok, állami támogatások, valamint a felhasználási lehetőségek tekintetében viszont egyáltalán nem mindegy, melyik mellett tesszük le a voksunkat – nem is beszélve az elérhető adókedvezményekről.
Egy kft. tulajdonosa osztalékot fizet ki magának a leadózott eredményből. Kérdés, hogy a kft.-nek le kell-e vonnia az osztalékból a 15% osztalékadót és a szochot, ha ezt az összeget tartós befektetési számlán helyezi el a kft. tulajdonosa. Köszönöm a választ. Üdvözlettel: Pataki Katalin
Tisztelt Szerkesztő! Ha magyar adózó külföldi befektetési szolgáltatóval köt szerződést hosszabb távban gondolkodva, van-e arra lehetőség, hogy ezt a magyar adózás szerinti tartós befektetési számlaként (tbsz) használja? Vagyis, ha öt éven túli lesz a befektetés, akkor az elért hozam után ne kelljen magyar adót fizetni?
Ne elégedjen meg az apróval! Sokat nyerhet, ha jól dönt, és sokat veszíthet, ha nem. Lejár 50 ezer tartós befektetési számla (tbsz) decemberben. Kivegyük, meghosszabbítsuk, vagy – ha még idén döntünk – spóroljunk egy évet? Akár az eho-t és a kamatadót is elfelejthetjük. Nem érdemes megvárni a szilvesztert, a bankok rohamra készülnek.
Az év végén lejárnak a legkorábban kötött tartós befektetési számlák. A NAV tájékoztatót közölt az újrakötés feltételeiről.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték