hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

SZÉP-kártya: így menthetnek meg a munkáltatók több százmillió forintot

  • Surányi Imréné

Hogyan lehet a legkisebb veszteség mellett megmenteni a SZÉP-kártyákon maradó, a hírek szerint több százmillió forint fel nem használt összeget? Már csak két napjuk van a kártyatulajdonosoknak, hogy elköltsék a pénzüket. A határidő arra az összegre vonatkozik, amelyet 2012-ben töltöttek fel a kártyára a munkáltatók.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint május elején még összesen 2,7 milliárd forintnyi elköltetlen juttatás pihent a SZÉP-kártyákon a 2012-es feltöltésekből. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet előírja, hogy az elektronikus utalványokat a juttatás évét követő második naptári év május 31-éig kell felhasználni.

A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét a kibocsátónak vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának a lejárat évének június 30. napjáig (kivéve, ha a munkáltató időközben jogutód nélkül megszűnt). Ennek értelmében a 2012-ben utalt és május 31-éig fel nem használt juttatás az érintett kártyabirtokosok számára 2014. június 1-jétől elveszik.

Van még ugyan egy kis idő, hiszen a SZÉP-kártyán lévő pénzt még az utolsó órákban is el lehet költeni: például az elfogadóhelyek honlapján keresztül lehet vele előleget fizetni vagy lehet belőle névre szóló olyan utalványt vásárolni, amely csak a rendelet szerinti szolgáltatások igénybe vételére jogosít fel.

Az már valószínű, hogy jelentős számban lesznek visszautalások, és ez nem csak azzal jár, hogy a juttatások az érintett munkavállalók számára elvesznek, hanem a munkáltatók is pórul járnak, mert a juttatás közterheit nem kaphatják vissza, ráadásul – ha a munkáltató társasági adóalany – a visszautalt összeg mindenképpen növeli az eredményét és ebből következően a társasági adó alapját.

Önellenőrzés nem jöhet szóba, mivel az adózás rendjéről szóló törvény 49. §-ának (1) bekezdése értelmében nincs helye
önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

Ezek után „a veszettfejszenyél-mentés” csak az lehet, hogy a munkáltató ezt a visszautalt összeget ismét juttatásokra fordítja. Persze, ha a béren kívüli, illetve az egyes meghatározott juttatások keretét növeli vele, újból meg kell fizetnie a szja-törvény és az eho-törvény szerinti közterheket.

Legjobban akkor járnak a munkáltatók, ha a visszautalt összegből adómentes juttatásokat adnak. Például sport utalványt korlátlanul, kultúra utalványt (Szja törvény 1. számú melléklet 8.28. alpont) évi 50 ezer forint értékben bárkinek adhatnak adómentesen, méghozzá cafetérián kívül is, de felhasználhatják akár adómentes lakáscélú támogatásra (Szja törvény 1. számú melléklet 2.7. alpont) is. a kártyákon rekedt összeget.

Külön előny, hogy az említett adómentes juttatásokat a munkáltató belátása szerint oszthatja ki, nem kell szabályozott módon vagy minden munkavállalónak egyformán adnia, sőt akár a SZÉP-kártya pénzéről megfeledkezett munkavállalójának is visszajuttathatja az említett adómentes formákban.

Mely szolgáltató vállalkozás fogadhat el utalványt?

Mindhárom alszámláról elfogadhatják az utalvány beváltását a szálláshely-szolgáltatók (TEÁOR’08 kód szerint: 55.10., 55.20., 55.30., 55.90.), a szálláshely alszámláról rajtuk kívül még a belföldi utazásszervezők (79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése) is.

A vendéglátás alszámláról az éttermi és mozgó vendéglátás (56.10.), valamint az egyéb vendéglátás (56.29.) szolgáltatók lehetnek elfogadók.

A szabadidő alszámla terhére

– az egyéb humán-egészségügyi ellátás (86.90.),
– az előadó-művészet (90.01.),
– a múzeumi tevékenység (91.02.),
– a növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (91.04.),
– a vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (93.21.),
– a máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (93.29.),
– a fizikai közérzetet javító szolgáltatás (96.04.),
– a testedzési szolgáltatás (93.13),
– a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, sporthorgászat (93.19-ből),
– a belvízi személyszállítás (50.30.),
– az idegenvezetés (79.90-ből) sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése (TEÁOR’08 93.11-ből),
– sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’08 93.12.),
– sport, szabadidős képzés (TEÁOR’08 85.51.),
– szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’08 77.21.)

esetén lehet utalványt elfogadni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kft. és őstermeői tevékenység

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Kattás ev. mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Adószámos magánszemély

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 december
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetÉs