Munkáltatói csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás adózása

Megosztás Tetszik

Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak, ha egy gazdasági társaság csoportos biztosítást köt a munkavállalókra? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Személybiztosítással kapcsolatban merült fel kérdés. Egy gazdasági társaság csoportos biztosítást kötött munkavállalóira. Az éves biztosítási díjat egy összegben átutalással rendezte. Jellege csoportos baleset-, élet- és egészségbiztosítás, amit a munkavállalókra kötött a cég, a szerződésben a dolgozók adatait is rögzítették. Ebben az esetben milyen adó- és járulékterhe keletkezik a munkáltatónak? Egy biztosítói kárkifizetés esetén milyen adó- és járulékterhe keletkezik a munkavállalónak? A kérdés mindkét esetben fontos számunkra, mind a munkáltató és munkavállaló részére kifizetett összeg esetén. Mikor kell megfizetni, és milyen bevallási kötelezettség keletkezik?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha a csoportos biztosítás olyan jellemzőkkel bír, hogy a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg, akkor a csoportos biztosítás teljes díja az Szja tv. 70. paragrafus (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásként adóköteles. A kérdésben az szerepel, hogy egyénenként kötötték meg a biztosítást, ha így van, akkor viszont a felek közötti jogviszony – vélhetően munkaviszony – szerint kell a munkáltatónak megfizetni a terheket. Azaz munkabérként kell „számfejteni”.

A számviteli törvény 79. § (1), (3) és (4) bekezdései és a 3. § (7) bekezdésének 3. pontja alapján a kifizető szerződő által a magánszemély biztosítottra kötött életbiztosítások kifizető által teljesített díja és az esetlegesen felmerülő adó- és járulékteher személyi jellegű ráfordításként, az egyéb személyi jellegű költségek, illetve a bérjárulékok között számolandó el, ha a szerződésben megnevezett kedvezményezett a kifizető szerződőtől vagy díjfizetőtől eltérő személy.

Ha a kedvezményezett a kifizető szerződő vagy díjfizető, úgy a biztosítás díját nem személyi jellegű ráfordításként, hanem egyéb, biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni a kifizető könyveiben, hiszen ebben az esetben a biztosítási díj nem jelent a kifizető számára végleges vagyonvesztést (2008/5. Adózási kérdés).

Ha a kedvezményezett a magánszemély, nála a biztosító szolgáltatása adómentes.

Lásd még: Adóköteles biztosítási díj – Nemzeti Adó- és Vámhivatal