További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mikor jár adókedvezmény az országhatáron átnyúló tevékenységet folytató magánszemélyeknek?

  • Surányi Imréné

Kapcsolódó jogszabályok


Új szabályok vonatkoznak 2013. január 1-jétől a külföldi illetőségűek Magyarországon, illetve a belföldi illetőségűek külföldön folytatott tevékenységéből származó jövedelmének adójából érvényesíthető kedvezményekre (adóalap-kedvezményre, adókedvezményre, adó feletti rendelkezési jogosultságra). Mit kell tudni erről?

Az államhatárokon átnyúló jövedelemszerzéssel összefüggő adókötelezettség első számú kérdése, hogy hol (melyik országban), milyen szabályok szerint kell a magánszemélynek adóznia, és milyen kedvezményekre van jogosultsága. A kettős adóztatás elkerülésére az egyenlő elbánás elvét szem előtt tartva, az egyes országok nemzetközi egyezmények megkötésével, illetve a nemzeti adószabályozással egyaránt törekednek. Magyarországnak mintegy hetvennégy külföldi állammal – ezen belül az Európai Unió (EU) összes államával – áll fenn hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről. A kedvezmények többszöröződését jellemzően a nemzeti adószabályozások korlátozzák.

A személyi jövedelemadó (Szja) törvény az alapelvek között tartalmazza a külföldön is adóköteles jövedelmet szerző belföldi adóügyi illetőségű, illetve a Magyarországon jövedelmet szerző külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek esetében az adókedvezmények (adóalapcsökkentő-kedvezmény, adókedvezmény, adó feletti rendelkezési jogosultság) többszörözését kizáró, valamint az egyenlő elbánásra vonatkozó rendelkezéseket [Szja törvény 1/A §].

Az egyezmények, illetve a nemzeti adószabályozások előírásainak, így az új rendelkezéseknek is, fontos tényezője az adózó adóügyi illetősége, amely fogalom az adózó jogállását jelenti a jövedelme adóztatási helyének, adókötelezettségének, illetve jogosultságainak meghatározásához. A magánszemélyek adóügyi illetőségének meghatározásáról az Szja törvény mellett a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződések is rendelkeznek. Ezek a szabályok fő vonásaikban hasonlóak, de ha van az adott konkrét esetre vonatkozó nemzetközi szerződés, akkor az abban foglaltak szerint kell az adózó illetőségét meghatározni, a Szja törvény illetőségre vonatkozó rendelkezését pedig csak nemzetközi szerződés hiányában kell alkalmazni.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan-bérbeadás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Családi gazdaság tagjai, munkaviszony

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Passzív hallgatói jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X