Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása 2. rész: osztalék adózása

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk első részében a kamat bevallására vonatkozó rendelkezéseket ismertettük, a második részben pedig a külföldről kapott osztalékjövedelmek bevallására vonatkozó tudnivalókat foglaljuk össze.

A külföldi kifizető az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében nem minősül kifizetőnek, ezért az osztalékjövedelem utáni adó megállapítása, megfizetése és bevallása a magánszemély kötelezettsége. Ez alól kivételt jelent, ha a külföldről származó, belföldön adóköteles osztalékot belföldi illetőségű megbízott közreműködésével írják jóvá. Ilyen esetben a magyar pénzintézet, befektetési szolgáltató által kiadott igazolás tartalmazza a külföldi osztalék összegét, az abból külföldön levont adót, és amennyiben részben magyar adókötelezettség is keletkezik, akkor a kifizető le is vonja az adót.

Cikkünk előző része: Külföldi befektetésekből származó jövedelmek bevallása. 1. Külföldi kamatjövedelmek adózása

Az szja-törvény 66. paragrafusa tételesen felsorolja, mely jövedelmek minősülnek osztaléknak. Ezek között található a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelemkifizetés [szja-törvény 66. § (1) bekezdés ac) pont].

Az osztalék megszerzésének időpontja az a nap, amikor az osztalékot jóváírják a magánszemély számláján. A jövedelmet abban az esetben is megszerzi a magánszemély, ha az osztalékot azonnal újra befekteti.

Átváltási szabály

A külföldi pénzintézettől kapott igazolások alapján osztalék címén kapott bevétel összegét forintra át kell váltani. A külföldi pénznemben megszerzett jövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni, és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni. Tehát ez esetben sem lehet figyelembe venni a megelőző hó 15-ei árfolyamot, sőt a külföldön megfizetett adó forintra történő átváltásakor nem alkalmazható a december 31-én érvényes árfolyam sem.

Az adó mértéke

Az osztalékjövedelem után

‒ az szja mértéke 15 százalék, melyből részben, vagy egészben levonható – bizonyos megkötöttségek mellett – a külföldön igazoltan megfizetett adó;

‒ a magánszemélynek 13 százalékos szochokötelezettsége is felmerülhet. Az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személynek a szochotörvény 1. paragrafus (1)–(3) bekezdései szerinti (összevonás alá eső) és az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti (forrásadós) jövedelmei a tárgyévben el nem érik a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. Ez a 2024. évi bevallásnál 266 800 forint × 24 = 6 403 200 forintot jelent.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a külföldön megfizetett adó beszámítására, a külföldi osztalék bevallására vonatkozó szabályokat!