Közös őstermelés, családi gazdaság: figyeljen a különbségekre!

Megosztás Tetszik

Mik a szabályok a közös őstermelői igazolvánnyal működők, illetve a családi gazdaság tagjai bevételének, költségeinek és kedvezményeinek elszámolására? Olvasói kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.

Olvasónk a következőkről érdeklődött: Kérem szíves útmutatásukat az alábbi közös őstermelői igazolvánnyal működő őstermelőket, valamint a családi gazdaságot érintő adózási kérdésekhez. Úgy értelmeztem, hogy mindkét működési formánál, ha év közben új tag lép be, akkor az adóév utolsó napján fennálló létszám figyelembevételével kell felosztani a bevételt, és tételes költségelszámolás esetén a költséget a teljes adóévre vonatkozóan. A mezőgazdasági kistermelőket megillető kedvezmények érvényesítésénél az új belépő tagot is megilleti például 600 ezer forintig az szja-mentesség, 4 millió forintig a nemleges nyilatkozattétel, ha rendelkezik 20 százalékos költségszámlával, 8 millió forintig a 40 százalékos kistermelői költségkedvezmény teljes összegben? Vagy évközi belépésnél arányosítani kell a kistermelői értékhatárokat a belépő tagok működési napjainak arányában? Kérem útmutatásukat továbbá, hogy átalányadózás esetén nem alkalmazható a létszámarányos bevételmegosztás? A közös őstermelői tagok és a családi gazdálkodó, illetve a családi gazdaság tagjai csak az után a bevétel után átalányadózhatnak, amely a saját nevükre szól? Átalányadózásnál nem egyenértékű a bármely tag nevére kiállított bizonylat?

Szakértőnk válasza:

Közös őstermelői tevékenységet folytatóknál a közösen végzett tevékenység alapulvételével kell a bevételt és a költséget felosztani, vagyis, ha évközben új tag lépett be, akkor a belépés időpontjától érkező bevétel és felmerült költség alapulvételével kell az osztást elvégezni az új tagot is figyelembe véve. Ilyenkor a belépés előtti nappal célszerű  a bevételt és a költséget összesíteni.

Ezzel szemben családi gazdaságok esetében az adóév utolsó napja az irányadó, tehát ha valaki december 20-án lép be a családi gazdaságba, akkor is a december 31-ei létszám alapulvételével kell az osztást elvégezni.

Ha például két tag folytatta a közös tevékenységet június 30-áig, a harmadik pedig július 1-jén lépett be, akkor a január 1-je és június 30-a között elért bevételt és költséget kétfelé, majd azt követően július 1-je és december 31-e között elért bevételt és költséget 3 felé kell elosztani.

Amennyiben a családi gazdaságba lépne be a 3. személy, akkor az éves bevételt és költséget három felé kell osztani, nincs jelentősége a belépés időpontjának.

Az új belépőt ugyanazok a kedvezmények illetik meg (nyilatkozattétel, 600 ezer forint alatt nem kell jövedelmet számolni, kistermelői költségátalány).

Az értékhatárokat évközben belépők esetében nem kell arányosítani.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 6. számú mellékletének III. c) pontja szerint a tevékenységét közös igazolvány alapján folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetőleg összes költségnek a családtagok számával történő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Az előzőektől eltérően a gépjármű használatával összefüggő költségeket a közös őstermelői tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban – a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is – közülük csak azét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra. Tehát bármelyik tag nevére kiállított bizonylat megfelel, aki tagja a közös tevékenységet folytatóknak, vagy a családi gazdaságnak, de fontos áfa szempontjából az azonos adózási mód.

Átalányadózás esetén ugyanez a szabály a bevétel felosztására (a létszám alapján kell a felosztást elvégezni). Bármelyik tag nevére kiállított bizonylat egyenértékű. (Itt jegyzem meg, hogy egyéni vállalkozók esetében rendelkezik úgy az szja törvény, hogy időarányosan kell a bevételi értékhatárt megállapítani, ha adózó a tevékenységét évközben kezdte.)

Amennyiben a családi gazdaság az átalányadózást választotta az őstermelésből származó bevételére, akkor ebben az esetben is az adóév utolsó napján meglévő létszám alapulvételével kell a bevételt felosztani.