hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Iskolakezdési támogatás 2024: így segíthetik dolgozóikat a munkáltatók

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Az iskolások még javában vakációznak az augusztusi nyárban, de az áruházak tanszerektől roskadozó polcai között már gondterhelt szülők kalkulálják a tanévkezdési kiadásokat. Összegyűjtöttük a munkáltatói támogatási lehetőségeket, és az azokhoz kapcsolódó adózási kötelezettségeket.

Még mindig sokan kérdezik tanévkezdéskor, hogy milyen adóelőírások vonatkoznak az iskolakezdési támogatásra, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) erre a juttatásra már évek óta nem tartalmaz külön szabályt, ezért az ilyen céllal adott támogatásokra a törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy az iskolai, tanulmányi költségekre tekintettel értékhatár nélkül akár pénzben, akár utalvány formájában, de természetben is adható támogatás, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. A juttatás fő szabály szerint az érintetteknek a juttatóval fennálló jogviszonya szerinti jövedelme, ennek hiányában (például a tanuló esetében) egyéb jövedelem, amelynek közterheit a vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), befizetni, bevallani.

Ha természetben/utalvány formájában történik a juttatás, figyelembe kell venni az szja-törvény 46. paragrafusának (7)–(10) bekezdéseit, valamint a Tbj. 77. paragrafusának (4) bekezdését, ami azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania, és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség.

Ilyenkor a juttató a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről (a juttatásról) kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. Az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatni. A le nem vonható befizetett, követelésként nyilvántartásba vett tb-járulék elszámolása tekintetében pedig a juttató és a magánszemély megállapodása szerint lehet eljárni. Ha a juttató a követelést elengedi, az a magánszemély jövedelmeként adóköteles.

Az előbbieknél előnyösebb csekély értékű ajándék formájában támogatni az iskolakezdést, sőt, létezik adómentes juttatási lehetőség is, ezek megismeréséhez OLVASSA TOVÁBB cikkünket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nem főállású egyéni vállalkozó csed, gyed jogosultság

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Táppénz és rokkantellátás

Széles Imre

tb-szakértő

MOHU kompenzációs díj

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink