adozona.hu
Földbérletért termény: így adózik – Döntött a parlament a bérleti díjról
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Igy_adozik_aki_foldberletert_termenyt_kap_c_YWC150
Földbérletért termény: így adózik – Döntött a parlament a bérleti díjról
A termőföld-tulajdonosok jelentős része szokott terményt kapni a bérbeadott földjét használóktól, akik ily módon egyenlítik ki a földbérleti díj egy részét vagy egészét. Mi a teendője annak, aki a termőföldje hasznosításának átengedése (haszonbérlet, feles bérlet) fejében termény formájában szerez bevételt, majd a kapott árut értékesíti?
Ha a bérleti szerződés öt évnél hosszabb időtartamra szól, a bérbeadó magánszemély által termény formájában kapott bérleti díjként megszerzett bevételre alkalmazható a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú melléklet 9.4. alpontjában szereplő adómentességi szabály, amely szerint az átvett termény miatt nem keletkezik adókötelezettség. Ugyanakkor kérdés, hogy a bérbeadó magánszemély hogyan és milyen adótételek mellett tudja értékesíteni a kapott terményt.
A termőföld hasznosításának átengedése fejében megszerzett terményt a föld tulajdonosa (haszonélvezője) őstermelőként nem értékesítheti, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő fogalmából következően [szja-törvény 3. § 18. pont] a föld tulajdonosa ilyen esetben nem „a termelést ténylegesen végző magánszemély”, hanem a bérbe adott földterületen a haszonbérlő, feles bérlő az a személy, aki/amely ténylegesen gazdálkodik, míg a földtulajdonos csak a bérbeadás keretében „bérleti díjként” jut a terményhez.
Amennyiben a föld tulajdonosa (haszonélvezője) az őt megillető terményre nem tart igényt, és azt nem egyéni vállalkozói tevékenysége keretében értékesíti, úgy a termény (mint az szja-törvény 3. paragrafusának 30. pontja szerinti ingó vagyontárgy) ellenében szerzett bevételének adókötelezettsége a szja-törvény 58. paragrafusa alapján bírálható el. Ez akkor is igaz, ha a terményt a részes művelő, illetve feles bérlő váltja meg tőle pénzben.
Mindez a következőket jelenti:
Évi 600 ezer forint bevételig (beleszámítva minden egyéb ingóság, például a lomtalanításkor kiselejtezett holmik eladásából származó bevételt is) nem keletkezik adókötelezettség. A 600 ezer forintot meghaladó ingóértékesítésből származó éves bevétel esetén azonban a teljes összegből kiindulva, a szerzési érték levonásával kell a jövedelmet megállapítani.
Kérdés, hogy az adómentesen megszerzett termény eladásából származó bevételből a jövedelem kiszámításakor milyen szerzési értéket kell figyelembe venni. A szja-törvény 58. paragrafusának (4) bekezdése olyan esetre, amikor az ingó vagyontárgy (termény) formájában megszerzett bevétel után nem történt adófizetés, nem tartalmaz rendelkezést a szerzési értékre vonatkozóan.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szakvéleménye szerint a szerzéskor adómentesnek minősülő bevétel (feltételezve tehát, hogy a termény formájában megszerzett bérleti díj az 1. számú melléklet 9.4. alpontja alapján adómentes) végleges adómentessége csak úgy érhető el, ha a későbbi időpontban történő értékesítés során az annak szerzéskori szokásos piaci értéke a terményért kapott bevételből levonható. Így biztosítható ugyanis, hogy a szerzéskor adómentes, nem pénzben kapott bevétel a későbbi értékesítéskor se váljék adókötelessé.
Az előzőek figyelembe vételével megállapított jövedelem után a magánszemély adókötelezettsége attól függ, hogy az ingó értékesítés szabályait (ha alkalmi jellegű az értékesítés), vagy – ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül (azaz rendszeres) – az önálló tevékenységre vonatkozó előírásokat kell-e alkalmaznia.
– Amennyiben nincs szó gazdasági tevékenységről, a szja-törvény 58. paragrafusa (7) bekezdésének értelmében a megállapított jövedelem adójából 32 ezer forintot nem kell megfizetni, vagyis nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a jövedelem az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot.
– Ha a termény értékesítése rendszeres gazdasági (de nem egyéni vállalkozói) tevékenység keretében történik, és az ingóságok eladásából származó összes éves bevétel több 600 ezer forintnál, a jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származónak minősül, és 16 százalék szja-t, valamint 27 százalék ehót kell utána fizetni. Ebben az esetben a 32 ezer forint adólevonás nem érvényesíthető, ugyanakkor a családi kedvezmény és a személyi kedvezmény igen. Mivel az ingóértékesítésből származó bevételből a megfizetett eho költségként nem számolható el, az adó és az eho alapja az előzőek szerint megállapított jövedelem 78 százaléka.
– Továbbá, ha gazdasági tevékenységről van szó (a szja-törvény szerinti bevételi értékhatártól függetlenül) a magánszemélynek az általános forgalmi adó (áfa) alanyaként be kell jelentkeznie az adóhatósághoz. Ha az értékesítés éves bevétele nem éri el a 6 millió forintot, az áfatörvény 187–188. paragrafusai szerint a magánszemély alanyi adómentességet választhat. A számla-, illetve bizonylat-kiállítási kötelezettség az alanyi adómentesség időszaka alatt is fennáll, de ilyen esetben az értékesítésekről kiállított számlán (nyugtán) áthárított áfa nem tüntethető fel.
Felülvizsgálható lesz a földhaszonbérleti díj |
Az Országgyűlés lehetővé tette a haszonbérbe adott termőföldek bérleti díjának időszakonkénti felülvizsgálatát – tudósított az MTI. A parlament Győrffy Balázs fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének javaslatára fogadta el a földforgalmi törvény módosítását. Az előterjesztésnek ugyanakkor volt kétharmados többséget igénylő passzusa is, az viszont nem kapta meg a kellő szavazatot. A kormánypárti politikus eredeti előterjesztése szerint a bérbeadó a szerződés megkötését követő két év után igazíthatta volna a piaci árakhoz a haszonbérleti díjat, azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján a Ház úgy döntött: a bérleti díjat a bérbeadó személyében bekövetkezett tulajdonosváltást követő 90 napban – azt követően pedig három évenként − emelheti az új bérbeadó. |
Hozzászólások (0)