hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Földbérletért termény: így adózik – Döntött a parlament a bérleti díjról

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

A termőföld-tulajdonosok jelentős része szokott terményt kapni a bérbeadott földjét használóktól, akik ily módon egyenlítik ki a földbérleti díj egy részét vagy egészét. Mi a teendője annak, aki a termőföldje hasznosításának átengedése (haszonbérlet, feles bérlet) fejében termény formájában szerez bevételt, majd a kapott árut értékesíti?

Ha a bérleti szerződés öt évnél hosszabb időtartamra szól, a bérbeadó magánszemély által termény formájában kapott bérleti díjként megszerzett bevételre alkalmazható a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 1. számú melléklet 9.4. alpontjában szereplő adómentességi szabály, amely szerint az átvett termény miatt nem keletkezik adókötelezettség. Ugyanakkor kérdés, hogy a bérbeadó magánszemély hogyan és milyen adótételek mellett tudja értékesíteni a kapott terményt.

A termőföld hasznosításának átengedése fejében megszerzett terményt a föld tulajdonosa (haszonélvezője) őstermelőként nem értékesítheti, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági őstermelő fogalmából következően [szja-törvény 3. § 18. pont] a föld tulajdonosa ilyen esetben nem „a termelést ténylegesen végző magánszemély”, hanem a bérbe adott földterületen a haszonbérlő, feles bérlő az a személy, aki/amely ténylegesen gazdálkodik, míg a földtulajdonos csak a bérbeadás keretében „bérleti díjként” jut a terményhez.

Amennyiben a föld tulajdonosa (haszonélvezője) az őt megillető terményre nem tart igényt, és azt nem egyéni vállalkozói tevékenysége keretében értékesíti, úgy a termény (mint az szja-törvény 3. paragrafusának 30. pontja szerinti ingó vagyontárgy) ellenében szerzett bevételének adókötelezettsége a szja-törvény 58. paragrafusa alapján bírálható el. Ez akkor is igaz, ha a terményt a részes művelő, illetve feles bérlő váltja meg tőle pénzben.

Mindez a következőket jelenti:

Évi 600 ezer forint bevételig (beleszámítva minden egyéb ingóság, például a lomtalanításkor kiselejtezett holmik eladásából származó bevételt is) nem keletkezik adókötelezettség. A 600 ezer forintot meghaladó ingóértékesítésből származó éves bevétel esetén azonban a teljes összegből kiindulva, a szerzési érték levonásával kell a jövedelmet megállapítani.

Kérdés, hogy az adómentesen megszerzett termény eladásából származó bevételből a jövedelem kiszámításakor milyen szerzési értéket kell figyelembe venni. A szja-törvény 58. paragrafusának (4) bekezdése olyan esetre, amikor az ingó vagyontárgy (termény) formájában megszerzett bevétel után nem történt adófizetés, nem tartalmaz rendelkezést a szerzési értékre vonatkozóan.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szakvéleménye szerint a szerzéskor adómentesnek minősülő bevétel (feltételezve tehát, hogy a termény formájában megszerzett bérleti díj az 1. számú melléklet 9.4. alpontja alapján adómentes) végleges adómentessége csak úgy érhető el, ha a későbbi időpontban történő értékesítés során az annak szerzéskori szokásos piaci értéke a terményért kapott bevételből levonható. Így biztosítható ugyanis, hogy a szerzéskor adómentes, nem pénzben kapott bevétel a későbbi értékesítéskor se váljék adókötelessé.

Az előzőek figyelembe vételével megállapított jövedelem után a magánszemély adókötelezettsége attól függ, hogy az ingó értékesítés szabályait (ha alkalmi jellegű az értékesítés), vagy – ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül (azaz rendszeres) – az önálló tevékenységre vonatkozó előírásokat kell-e alkalmaznia.

– Amennyiben nincs szó gazdasági tevékenységről, a szja-törvény 58. paragrafusa (7) bekezdésének értelmében a megállapított jövedelem adójából 32 ezer forintot nem kell megfizetni, vagyis nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a jövedelem az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot.

– Ha a termény értékesítése rendszeres gazdasági (de nem egyéni vállalkozói) tevékenység keretében történik, és az ingóságok eladásából származó összes éves bevétel több 600 ezer forintnál, a jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származónak minősül, és 16 százalék szja-t, valamint 27 százalék ehót kell utána fizetni. Ebben az esetben a 32 ezer forint adólevonás nem érvényesíthető, ugyanakkor a családi kedvezmény és a személyi kedvezmény igen. Mivel az ingóértékesítésből származó bevételből a megfizetett eho költségként nem számolható el, az adó és az eho alapja az előzőek szerint megállapított jövedelem 78 százaléka.

– Továbbá, ha gazdasági tevékenységről van szó (a szja-törvény szerinti bevételi értékhatártól függetlenül) a magánszemélynek az általános forgalmi adó (áfa) alanyaként be kell jelentkeznie az adóhatósághoz. Ha az értékesítés éves bevétele nem éri el a 6 millió forintot, az áfatörvény 187–188. paragrafusai szerint a magánszemély alanyi adómentességet választhat. A számla-, illetve bizonylat-kiállítási kötelezettség az alanyi adómentesség időszaka alatt is fennáll, de ilyen esetben az értékesítésekről kiállított számlán (nyugtán) áthárított áfa nem tüntethető fel.

Felülvizsgálható lesz a földhaszonbérleti díj

 Az Országgyűlés lehetővé tette a haszonbérbe adott termőföldek bérleti díjának időszakonkénti felülvizsgálatát – tudósított az MTI. A parlament Győrffy Balázs fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének javaslatára fogadta el a földforgalmi törvény módosítását. Az előterjesztésnek ugyanakkor volt kétharmados többséget igénylő passzusa is, az viszont nem kapta meg a kellő szavazatot. A kormánypárti politikus eredeti előterjesztése szerint a bérbeadó a szerződés megkötését követő két év után igazíthatta volna a piaci árakhoz a haszonbérleti díjat, azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján a Ház úgy döntött: a bérleti díjat a bérbeadó személyében bekövetkezett tulajdonosváltást követő 90 napban – azt követően pedig három évenként − emelheti az új bérbeadó.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Használt ruha értékesítése külföldre II.

Adózóna  szerkesztőség

kérdések és válaszok

Gyesről visszatérő szabadságának kiszámítása felmondáskor

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Befektetési számla

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink