hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Esetek, amikor nem kell vagy nem lehet adóelőleget fizetni

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

A cégeknek, szervezeteknek kötelező adóelőleget levonniuk és befizetniük, ha magánszemélynek adóköteles összevonandó jövedelmet fizetnek ki. De mi van akkor, ha nem kell, vagy nem lehet adóelőleget levonni? Mit kell tennie a magánszemélynek, ha az adóköteles bevétele nem kifizetőtől (például magánszemélytől, külföldi cégtől) származik? Hogyan fizet adóelőleget az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő? Cikksorozatunkban összefoglaltuk, hogy kinek, mikor és hogyan kell szja-előleget fizetnie.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény kötelező szabálya, hogy az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót – az adóbevallásban, vagy a munkáltatói adó-megállapításban történő utólagos elszámolással – adóelőlegként kell megfizetni [Szja törvény 46. § (1) bekezdés]. Ez alól kivétel:
– a nyugdíj-előtakarékossági számláról felvett összeg, ha az nem nyugdíjszolgáltatás;
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül;
– az olyan államból származó jövedelem, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

E jövedelmek adóját a magánszemélynek csak az adóévet követően, az adóbevallásban kell megállapítania, és legkésőbb az adóbevallás benyújtási határidejéig kell megfizetnie [Szja törvény 46. § (2) bekezdés].

Ugyancsak kötelező szabály, hogy az összevont adóalapba tartozó, kifizetőtől (hazai cégtől, szervezettől stb.) származó járandóságokból (például a bérekből, megbízási díjakból, ingatlan-bérleti díjakból) az adóelőleg megállapítása, levonása, befizetése a kifizető dolga, a járandóság juttatását követő hónap 12-éig [Szja törvény 46. § (3) bekezdés]. Amennyiben pénzben kifizetett összegről van szó, ezt a kötelezettséget a magánszemély nem vállalhatja át, ha pedig a kifizető nem teljesíti, mulasztási bírságot kell fizetnie.

Más a helyzet, ha a jövedelem megjelenési formája nem pénz, hanem utalvány, dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, elengedett, átvállalt tartozás, a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés, kamatkedvezmény, vagy dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Ekkor adóelőleg-levonásra értelemszerűen nincs lehetőség, de ha a nem pénzbeli juttatás a Szja törvény 69-71. § rendelkezéseiben foglaltaknak megfelel, az adófizetési kötelezettséget a kifizetőnek kell a juttatás értékének 1,19-szerese után teljesítenie, a magánszemélynek pedig ilyen esetben semmilyen kötelezettsége nincs.

Előfordulhat azonban, hogy a nem pénzbeli juttatás (például értékpapír, nemesfém, adóköteles biztosítás díja) után az adókötelezettség a magánszemélyt terheli. A kifizetőnek ilyen esetben is – bár levonni nem tudja – kötelező az adóelőleget megállapítania, és azt meg is kell fizetnie, ha a magánszemély vele rendszeresen ismétlődő járandóságot (különösen havi vagy heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb rendszeres juttatást) eredményező jogviszonyban áll. Ilyenkor a magánszemély helyett megfizetett adóelőleg a kifizetőnél olyan nyilvántartott követelés, amelyet a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe beszámíthat. Havi rendszeres járandóság esetében azonban csak annyi lehet a beszámítás, hogy a kifizetendő nettó járandóság legalább a minimálbér havi összegének 50 százalékát elérje [Szja törvény 46. § (6) bekezdés].

Az is előfordulhat, hogy a kifizetőnek a magánszeméllyel szemben nincs, és a körülményekből következően az adóévben várhatóan nem is keletkezik olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelybe – ha befizetné – a le nem vonható adóelőleget beszámíthatná. Az adóelőleget a kifizetőnek ilyenkor is meg kell állapítania a juttatáskor, de nem kell befizetnie, hanem az adóköteles bevételről kiállított igazoláson fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét is, továbbá fel kell hívnia a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont adóelőleget neki kell megfizetnie. A kifizetőnek egyúttal minderről adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. A magánszemély adóelőleg-fizetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat cikkünk folytatása tartalmazza.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink