Egyszerűsített foglalkoztatásnál kell-e szja-t fizetnie a dolgozónak?

Megosztás Tetszik

Egyszerűsített foglalkoztatás esetében kell-e szja-t fizetnie a munkavállalónak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy kis vitánk keletkezett az egyszerűsített foglalkoztatás ügyében alapítványunknál, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni. Egyszerűsített foglalkoztatásnál normál esetben nem lépjük túl a törvény által megadott keretet. Ilyenkor kell-e szja-t fizetnie a munkavállalónak, illetve a bevallásban fel kell-e tüntetni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 8. § (3) bekezdése értelmében a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (Szja tv.) a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, továbbá a munkavállaló magánszemélyt nyugdíjjárulék-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyihozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.

A  magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből csak az adóévben az e foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve, ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a mentesített keretösszeget) meghaladó részt kell bevallania, és csak e rész után kell a személyi jövedelemadót megfizetnie [Efo tv. 9. § (2) bekezdés].

Ha a magánszemélynek teljesítenie kell szja-bevallási kötelezettségét, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni [Efo tv. 9. § (3) bekezdés].

Mindez azt jelenti, hogy a kifizetéskor sem a munkáltatót, sem a munkavállalót nem terheli szja-előleg-levonási (-fizetési) és -bevallási kötelezettség akkor sem, ha esetleg a mentesített keretösszeget meghaladja a kifizetett napibér.

Ugyanakkor a magánszemélynek év végén az adott évben egyszerűsített foglalkoztatottként teljesített napjainak számából és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kapott éves összesített bevételéből meg kell állapítania a mentesített keretösszeget, és az azt meghaladó jövedelmét be kell vallania, valamint az arra eső 15 százalék szja-t utólag meg kell fizetnie [Efo tv. 9. § (3) bekezdés].