Egyesület reprezentációs költségeinek elszámolása

Megosztás Tetszik

Hogyan kell elszámolni a sportegyesület nyári táborában szervezett rendezvények és a táborlakók fogyasztási költségeit? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Van egy sportegyesületünk, melynek a nyári időszakban volt gyermekek részére rendezett futballtábora. Erre vonatkozóan merültek fel költségek, melyeket nem tudjuk, hogyan kezeljünk. A gyerekek kaptak tízóraira péksüteményt, üdítőt, ebédre meleg ételt rendeltek, napközbeni fogyasztásra különböző rágcsálnivalót (sós, édes) vásároltak, illetve volt olyan rendezvény, melyen bográcsoztak, grilleztek. Hogyan tudjuk elszámolni ezen költségeket a könyveinkben, hogy szabályszerűen járjunk el? Kell-e ezek után reprezentációs adót fizetnünk vagy egyéb személyi jellegű kifizetésként kezeljük (551FK)? Továbbá a nyertes csapatok díjazásban részesültek, ezen díjakat hogyan kezeljük a könyvekben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdés konkrét megválaszolásához ismerni kellene az esettel összefüggő összes dokumentumot és körülményt, többek közt az egyesület alapszabályát is, valamint azt, hogy melyik évre vonatkozik a kérdés, mivel a személyi jövedelemadó az egyes évek közt is változott. Ennek hiányában azt feltételeztem, hogy a kérdés tavaly nyárra vonatkozott, s a legfontosabb jogszabályokat érintő, tájékoztató jellegű választ tudok nyújtani.

Az első kérdés annak eldöntése, hogy az adott esemény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti reprezentációnak minősül-e vagy sem.

Az Szja tv. 3. § fogalma szerint „reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.”

A 70. § (2), (2a) bekezdések 2018. évben hatályos szabálya szerint: „egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

(2a) Ha a kifizető egyesület, …, a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.”

Az előzőeknél azonban automatikusan nem kell figyelembe venni az adómentes juttatásokat, valamint azt, ami eleve nem számít bevételnek.

Adómentes többek között:

„az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást), továbbá az a sportszolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportlétesítmény használata útján juttat, valamint az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, … versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny – vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló – résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja.” 

Nem minősül reprezentációnak azonban az az eset, ha a rendezvényen nyújtott juttatás az Szja tv. 7. § (1) d) pontjának felel meg.

Ennek megfelelően a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amely „a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.”

Ha tehát az egyesület a szolgáltatást a fentieknek megfelelően biztosítja tagjai részére, úgy nem keletkezik adókötelezettség a nyújtott juttatás következtében.

Továbbá az Szja tv. 1. mellékletének 3.3 és 3.4 pontja szerint adómentes „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat)…

3.4. A 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem adómentes az a kifizetés (juttatás)

a) amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató – kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt –,

b) amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a  polgári törvénykönyv szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt

ba) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel,

bb) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként,

bc) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként,

illeti meg”.