adozona.hu
Egyéni vállalkozók: 8 milliárdos bevételű listavezető
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Egyeni_vallalkozok_8_milliardos_bevetelu_li_58V7SN
Egyéni vállalkozók: 8 milliárdos bevételű listavezető
A korábbinál kevesebben vallottak egyéni vállalkozói jövedelmet, több mint kilenc tizedük tételesen elszámolta költségeit, a többiek átalányadóztak. A legnagyobb adózó egyéni vállalkozó a NAV adatai szerint csaknem 8 milliárd forint bevételről adott számot.
A 2012 - es adóévet érintően mintegy 251 ezer személyi jövedelemadó törvény szerint adózó egyéni vállalkozói bevallást dolgozott fel a NAV, a bevallások száma 13 és félezerrel, mintegy 5,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A választott elszámolási mód szerinti megoszlás ezúttal sem változott. A bevallók 91,2 százaléka, 229,3 ezer fő tételes költségelszámoló, 8,8 százalékát pedig a 22,2 ezer átalányadózó.
A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók 2012. évi bevételi teljesítménye 1 811,4 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt évi teljesítménnyel szinte azonos (a 2011. évi bevételi teljesítmény 1 818,2 milliárd forint volt).
A bevételek és a létszám változása együttesen pozitív irányba hatott a fajlagos bevételekre, melynek növekménye meghaladja az 5 százalékot. 2011. évben egy fő egyéni vállalkozó 7,5 millió forintos, rá egy évre 7,9 millió forintot meghaladó árbevételt realizált.
Az egyéni vállalkozók 78,8 százalékának a 6 millió forint alatt volt a bevétele, de az összes bevételnek csak a 16,1 százalékát realizálta. Erősödött viszont a legnagyobb gazdasági erejű, jobban pozícionált egyéni vállalkozói réteg. 30 millió Ft feletti árbevételt alig 11,4 ezer adózó ért el (5 százalék). Ez a csekély számú vállalkozói kör szerezte meg viszont a bevételek mintegy 57 százalékát.
A 15 millió forint alatti árbevételt realizáló, kevésbé tehetősnek tekinthető egyéni vállalkozói réteg törékenysége, sérülékenysége fokozódott. Ez a megállapítás a vizsgált kör valamivel több, mint 90 százalékát érinti.
Az egyéni vállalkozók összesen 1 753,5 milliárd forint költséget számoltak el, ami a bázis időszakhoz képest 1,1 százalékkal kevesebb. A költségek szerkezete nem változott. A bázisidőszakhoz hasonlóan, ezúttal is, nagyon csekély elmozdulásokat tapasztalhatunk. A ráfordításokon belül - továbbra is - az 1 057 milliárd forint összegű anyag- és árubeszerzés képviseli a legnagyobb részarányt.
A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelem pozíciói a vizsgált időszakban kis mértékben módosultak. Súlyukhoz képest a nyereséges vállalkozások mérséklődése - a teljes kieső létszámon belül - az egyik legkedvezőtlenebb arányú (73 százalék). A kieső veszteségesek ezzel szemben csak alig több mint egytizednyi részt képviselnek (10,8 százalék). Folytatódott a nullajövedelműek erőteljes visszaesése. A szóban forgó vállalkozói réteg csökkenése az utóbbi években (gyakorlatilag a „minadó” szabály bevezetését követően) állandósult.
A nyereség elért tömege országos szinten a 86,1 milliárd forint közeli szintről 90,1 milliárd forintra, mintegy 4,6 százalékkal nőtt. A változás dinamikája a nyereséges vállalkozók számának csökkenését ismerve kedvezőnek értékelhető. A realizált veszteség tömege 49,8 milliárd forintra mérséklődött a bázisévi 53 milliárd forintról.
Az egy főre jutó nyereség 611 ezer forintról 687 ezer forintra, 12,4 százalékkal emelkedett. A fajlagos veszteség ugyanakkor 669 ezer forintról 639 ezer forintra (4,5 százalékkal) csökkent.
A vállalkozói szja kötelezettséget valló réteg közel 4 400 fővel, arányaiban 2,2 százalékkal lett több. A fizetendő adó összege mintegy 1,1 milliárd forinttal, 13,4 százalékkal nőtt. A fajlagos adókötelezettség mindezek hatására 41 ezer forintról 46 ezer forintra (12,2 százalékkal) bővült.
A 9,2 milliárdos adófizetési kötelezettség 1,1 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A minimumadó fizetés alól mentes kört leszámítva, a kötelezettek ezúttal is teljes létszámban vállalták az „elvárt adó” megfizetését.
Az egyéni vállalkozók 12,2 százaléka (27,9 ezer fő) nyilatkozott arról, hogy a jövedelem minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznia. 45,8 százalék volt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy az úgynevezett hasonlító adóalapjuk eléri a jövedelem minimumot, ezért jövedelem minimum szerinti adózásra nem kötelezettek (105,1 ezer fő). 41 százalékuk bevétele, a nyilatkozatuk szerint nem érte el a jövedelem minimumot, de az új szabályok szerinti számítást (adózást) választották (94 ezer fő).
A vizsgált évben is tovább csökkent azok aránya, akiknek bevétele nem érte el a jövedelem minimumot, de az új szabályok szerinti adózás helyett bevallást kiegészítő nyilatkozattételi jogukkal éltek (774 fő; 0,3 százalék).
A TOP-listásoknál a listára kerülés alsó határa 638 millió forintról 608,9 millió forintra mérséklődött. Az csökkenés mértéke 5 százalék. A listavezető továbbra is egy növénytermesztési szolgáltatást végző vállalkozó, akinek éves bevételi teljesítménye 7,8 milliárd forint volt. Esetében a bázishoz mért növekmény 1,2 milliárd forint, dinamikáját tekintve 18 százalék. A vállalkozó produktuma kiugró, mivel az őt követő egyéb gépjármű kereskedő 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb, 5,3 milliárd forintos árbevétellel került a második helyre. A legtehetősebbek stabilizálták pozícióikat.
Hozzászólások (0)