Előbb jut a pénzéhez, ha nem feledkezik meg erről

Megosztás Tetszik

Aki nem utólag szeretné megkapni 2015-ben a rendszeres jövedelmének adóját, járulékait csökkentő családi kedvezményt, még az első kifizetés számfejtését megelőzően nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizető a járandóság adóelőlegének, járulékainak megállapításánál vegye figyelembe ezt a kedvezményt. Mire figyeljenek az érintettek?

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206 250 forint. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres jövedelemből fizetendő adóelőleg, illetve járulék egy vagy két eltartott esetén havonta fejenként 10-10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta fejenként 33-33 ezer forinttal kevesebb lesz azoknál a kedvezményre jogosultaknál, akik nyilatkozatban kérik a kedvezmény érvényesítését.

Változás 2015-től, hogy nem csak a havonta járó munkabért fizető munkáltatónak, hanem a rendszeresen ismétlődő járandóságot (például személyes közreműködői díjat, megbízási díjat) kifizető foglalkoztatónak, sőt a magánszemélytől ingatlant bérlő havi bérleti díjat fizető cégnek, szervezetnek is adható a családi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat [Szja-tv. 48. § (3) bekezdés]. Ezzel összefüggő rendelkezés, hogy az említett foglalkoztatók kötelesek a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására is, ha a magánszemély a nyilatkozatában kéri annak érvényesítését [Tbj. 51. § (1) bekezdés].

A rutinos munkáltatók, kifizetők már január elején automatikusan kiosztották a nyilatkozattételhez ajánlott űrlapot, de ahol ez elmaradt, azt még nem késő kérni, illetve a NAV honlapjáról letöltve és kitöltve mielőbb leadni. A nyilatkozat egyébként később is, bármikor leadható, de ilyen esetben az adóéven belül csak az átadást követő kifizetéseknél történik annak figyelembe vétele. Ugyanez vonatkozik a változások bejelentésére is.

A nyilatkozat-nyomtatványhoz tartozó tájékoztató részletesen ismerteti a tudnivalókat, azt a kitöltés előtt feltétlenül célszerű elolvasni.

A következőket érdemes kiemelni:

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a jogosultak (házastársak, és a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel az élettársak is) – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik.

A családi kedvezményre jogosult feleknek mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag csak az egyikük veszi igénybe. A közös nyilatkozattételi kötelezettség nem vonatkozik viszont a bírósági döntés alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát egymástól függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben azonban a rájuk eső kedvezményt új házastársukkal érvényesítik közösen, úgy vele kell közös nyilatkozatot tenniük.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre 2015-től kiegészült a nevelőszülő családi pótlékra egyébként nem jogosult, közös háztartásban élő házastársával, aminek következtében nekik is lehetőségük van arra, hogy már év közben is közösen érvényesítsék a családi kedvezményt a háztartásukban élő, bármelyikük által nevelésbe vett gyermekekre tekintettel [Szja-tv. 29/A § (3) bekezdés a) pont]. Továbbá a közös igénybevétel évközi lehetősége a hozzátartozóként jogosultnak minősülők házastársára is vonatkozik.

Fő szabályként az élettársak továbbra is csak az adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg a nem közös gyermek után járó kedvezményt (feltéve, hogy a gyermeket egyedül nevelőnek járó magasabb összegű családi pótlékot egyikük sem veszi igénybe), és esetükben az is változatlan, hogy a nem közös gyermek csak annál a félnél számítható be az eltartottak számába, aki a gyermek vér szerinti szülője (azaz aki e gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult).

Ugyanakkor a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) módosítása következtében bizonyos feltétellel az élettársak is azonos helyzetbe kerülhetnek a házastársakkal. Ugyanis a Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében családi pótlékra (és ebből következően a családi kedvezményre) jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Ez azt jelenti, hogy azok az élettársak, akik ennek a feltételnek már most megfelelnek, a családi kedvezmény mértékének meghatározása és közös igénybevétele szempontjából a nem közös gyermekeket is ugyanúgy vehetik figyelembe, mintha házastársak lennének. Azonban erre még egy évig várniuk kell azoknak, akik csak most vagy később rögzítik az előzőek szerint élettársi kapcsolatukat, miközben azzal számolniuk kell, hogy ettől kezdve alacsonyabb összegű családi pótlékra lesznek jogosultak (mivel már nem minősülnek egyedülállónak).

Fontos hangsúlyozni, ha valaki a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, és ennek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, ennek a különbözetnek a 12 százalékát is meg kell megfizetnie különbözeti-bírságként.

Egyébként még azoknak is, akik már leadták a nyilatkozatot, érdemes átgondolniuk, hogy azt helyesen tették meg, hiszen nincs akadálya, hogy azt visszavonják, illetve kicseréljék.