Kérdések és válaszok az átalányadózással kapcsolatban

Megosztás Tetszik

Sok kérdés érkezik szakértőinkhez az átalányadózással, illetve az átalányadóra történő áttéréssel kapcsolatban. Jönnek kérdések a bevételi értékhatárral, az áttéréssel, a fejlesztési tartalékkal, a járulékfizetéssel, a szünetelés utáni visszatéréssel, megfelelő költséghányad alkalmazásával stb. összefüggésben. Írásunkban Lepsényi Mária adószakértő olvasói kérdésekre adott válaszait gyűjtöttük csokorba.

1. KÉRDÉS

Egy jelenleg is működő alanyi adómentes, katás egyéni vállalkozó, 2022. február 1-jétől átalányadózásra tér át. Az a kérdésem, hogy ilyen esetben is 24 millió forint a bevételi értékhatár, vagy arányosan csökken? Az adómentes részt az 1 millió 200 ezer forint összeget sem kell arányosítani? A katás jövedelme az alanyi adómentes keretbe azért beleszámít, ugye?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Amennyiben az egyéni vállalkozó februártól tér át az átalányadózásra, akkor a 24 milliós bevételi határnak az időarányos része vonatkozik rá, tehát kell arányosítani a bevételi értékhatárt.

Az átalányadózás keretében megszerzett jövedelemnek az adómentes részét – az 1 200 000 forintot – nem kell arányosítani.

Az alanyi adómentes értékhatárba a katás bevétel is beleszámít.

2. KÉRDÉS

Átalányadózásban 2022. január 1-jén életbe lépő törvény szerinti 1 200 000 forint jövedelemig nem kell fizetni szja-t. Ez vonatkozik mind a főállású, mind a mellékállású egyéni vállalkozóra? Sajnos a NAV sem közli egyértelműen ezt. És mi a helyzet a járulékokkal? Főállású legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján megfizeti a járulékot? A mellékállású pl. van 36 órát meghaladó munkaviszonya, akkor nem fizet semmit?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az 1 200 000 forintos szja-mentességi szabály valamennyi egyéni vállalkozóra vonatkozik.

Társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség

2022-től járulékmentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak az adóévben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az 1 200 000 forint feletti összeg után kell megfizetnie.

A járulékfizetési kötelezettséget havonta kell megállapítani.

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Az átalányadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított, e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme után fizeti meg.

A társadalombiztosítási járulék minimális havi alapja a minimálbér (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Például, ha az egyéni vállalkozó 2022. márciusban átalányban megállapított jövedelme 800 000 forint, januárban és februárban nincs átalányban megállapított jövedelme, akkor 2022 januárjában, februárjában és márciusában is a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetnie a járulékot, mivel az átalányban megállapított jövedelme szja-mentes, mert nem haladja meg az 1 200 000 forintot.

Egyidejűleg több jogviszonyban álló (másodfoglalkozású) átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Az átalányadózást alkalmazó másodfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított, e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme után fizeti meg.

Ha például a másodfoglalkozású egyéni vállalkozónak 2022. márciusban 1 000 000 forint az átalányban megállapított jövedelme, akkor társadalombiztosítási járulékot nem fizet.

Szociális hozzájárulási adó

2022-től adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét, 1 200 000 forintot meg nem haladó része.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem.

A főfoglalkozású egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó minimális alapja továbbra is a minimálbér 112,5 százaléka, ez a minimum adóalap.

3. KÉRDÉS

Ha egy szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2022. január 1-jétől átalányadózást szeretne választani, a 2021. december 31-éig tartó bevallási időszakáról készített szja-bevallásában képezhet-e fejlesztési tartalékot tárgyieszköz-vásárlásra? Esetleg van-e olyan tiltó törvény vagy jogszabály (mint a társasági adó törvényben a kivába lépés esetén), hogy a kivába lépés előtti utolsó beszámoló készítésekor nem lehet fejlesztési tartalékot képezni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (szja-törvény) nem tartalmaz tiltó szabályt, tehát a kérdezett esetben fejlesztési tartalék képezhető a 2021. évre és azt a megadott határidőn belül el is kell költeni még akkor is, ha átalányadózó az egyéni vállalkozó.

4. KÉRDÉS

Jelenleg katás egyéni vállalkozó áttérne az átalányadózásra. Többféle tevékenysége is van: kiskereskedelem, 80 százalékos és 40 százalékos költséghányadra jogosítósító tevékenységek is. Ebben az esetben hogyan kell adóznia? Melyik költséghányaddal kell neki számolnia? Mi a bevételi határa? Év közbeni áttérés esetén a bevételi értékhatárt kell arányosítani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdezett esetben az alkalmazandó költséghányadot az dönti el, hogy miből van bevétele az egyéni vállalkozónak. Ha a 40 és a 80 százalék költséghányad alá tartozóból is, akkor az alacsonyabb költséghányadot (40 százalék) lehet alkalmazni és 24 millió forint éves szinten a bevétel értékhatár.

Évközi kezdés esetén a bevételi értékhatár időarányos.

5. KÉRDÉS

Vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózása volt egyéni ügyvédnek 2021. évben. 2022-től áttérne az átalányadó szerinti adózásra, ezt majd a 2153-as szja-bevallásában lenyilatkozza. Kérdésem, hogy a 2021 decemberében kiszámlázott szolgáltatások ellenértéke, mely 2022 januárjában folyt be az ügyvéd számlájára, a 2021. évi árbevételébe számít, vagy már a 2022-es átalányadó alapjába?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A pénzforgalmi szemléletre tekintettel 2022. évi bevételnek fog minősülni a befolyt összeg.

6. KÉRDÉS

Magánszálláshely-szolgáltatást végző egyéni vállalkozó tevékenységét másodállású katásként végzi. Szeretne kilépni a kata alól és átalányadózóként végezni a tevékenységet. Jelenleg szünetel. Ha újraindítja a tevékenységét, akkor az újraindítás hónapjában még katásként kell adóznia? Abban az esetben, ha a mentesített adóalap figyelembevételével a korrigált adóalap 0, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van az egyéni vállalkozónak a hipa, a turizmusfejlesztési hozzájárulás és az idegenforgalmi adón kívül? Átalányadó választáskor milyen nyomtatványokat kell benyújtania? Átalányadózóként milyen bevallásokat kell beadnia? 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Szünetelés ideje alatt adózási módot nem lehet változtatni.

Az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. § (3a) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése alatt kizárólag székhelyének változását jelentheti be a nyilvántartást vezető szervnek. Az újraindítás hónapjában még katásként kell adóznia.

Átalányadózást a 22T101/E nyomtatványon kell bejelentenie, ha a kata hatálya alól lép ki.

Az átalányban megállapított jövedelmet az éves szja-bevallásban kell majd szerepeltetni, akkor is, ha az adóalap nulla lesz.

A jövedelemszámítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal. Ha az átalányban megállapított jövedelme az adómentes határt nem haladja meg, akkor – mivel van 36 órás munkaviszonya – járulékot és szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie.