Így osztható fel a családi gazdaság bevétele, költsége – példával

A családi gazdaságokra vonatkozó előírások szerint a családi gazdaság tagjainak írásbeli szerződést kell kötniük a vagyoni és az elszámolási viszonyukról.

A családi gazdaságok alapításával kapcsolatos korábbi kormányrendelet is előírta a családi gazdaság tagjai számára az írásbeli szerződéskötést, és a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) is rendelkezik erről a 7. §-ban, mely szerint az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell

» a tagok használatában lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, a használatukban lévő mezőgazdasági termelőeszközöknek, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak az őstermelők családi gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátást,

» a folytatandó mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket,

» a személyes közreműködés formáját,

» az őstermelők családi gazdaságát képviselő őstermelő személyét,

» az őstermelők családi gazdaságának központját.

Az Szja tv. 6. számú mellékletének 2. pontja szerint, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján

» nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű,

» egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Megfontolandó átgondolni azt, hogy a bevételt és a költséget milyen arányban osztják fel abban az esetben, amikor a tagok úgy döntenek, hogy az nem egyenlően történik. (Emlékeztetőül fontos megjegyezni, hogy az év utolsó napján meglévő taglétszám az irányadó!)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor alkalmazható átalányadózás, valamint, hogy mik a szabályok, ha az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben meghal vagy kilép (együttesen: kiválik) a közös gazdálkodásból!