Családi adókedvezmény: kinek, mikor jár? Példákkal

Megosztás Tetszik

Kétrészes összeállításunkban a családi adóalap-kedvezmény szabályait ismertetjük. Az első részben sorra vesszük a jogi háttérszabályokat, valamint a jogosultsági feltételeket, a második részben pedig áttekintjük a kedvezmény mértékét, az érvényesítés módját – számítási példákkal – és összefoglaljuk a nemrégiben törvénybe iktatott változásokat.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)  részletesen meghatározza

• a jogosultak körét,
• a kedvezmény mértékét, valamint
• annak igénybevételi módjait.

Fontos megkülönböztetni az adóalap-kedvezményt a járulékkedvezménytől, mert más-más jövedelemelemre és sorrendre vonatkoznak.

A családi kedvezmény bevezetése és folyamatos bővítése a kormány hosszú távú demográfiai és gazdasági stratégiájának részért képezi. A kedvezmény igénybevételének rendszere komplex, számos különleges szabállyal és élethelyzettel.

A családi adóalap-kedvezmény jogi háttere

1) Az alapvető szabályozást az Szja tv. következő szakaszai tartalmazzák:

• 29/A § – A családi kedvezmény részletes szabályai: fogalma, jogosultak köre, összege
• 29/B § – Az adóalap-kedvezmény igénybevételének módja, nyilatkozat, megosztás lehetősége
• 29/C § – Járulékkedvezmény érvényesítésének szabályai (ha nincs elég adóalap)
• 34. § – Az összevont adóalap meghatározása – milyen jövedelemre vonatkozik a kedvezmény
• 48. § – Adóelőleg-megállapítás szabályai, munkáltatói kötelezettségek
• 84/A § – Jogtalan kedvezmény igénybevételének jogkövetkezményei

A törvény meghatározza:

• ki jogosult a kedvezményre,
• mi minősül jogosultsági hónapnak,
• hogyan kell megosztani a kedvezményt a szülők között,
• milyen sorrendben érvényesíthetők az adókedvezmények.

Kapcsolódó cikkünk: NAV-figyelmeztetés: már csak két hét van az szja-bevallásra

A családi adókedvezmény elsődlegesen az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalapját csökkenti. Amennyiben az adóalap nem elegendő a kedvezmény teljes mértékű kihasználására, 2020-től van lehetőség a fennmaradó rész járulékkedvezményként történő érvényesítésére.

2) Kapcsolódó jogszabályok és háttérjog

a) A családvédelmi rendszerhez kapcsolódó szabályozás

A családi kedvezmény szorosan kapcsolódik a magyar családpolitika eszköztárának más elemeihez, ilyen például:

• Családtámogatási törvény (1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst.)) – meghatározza a gyermek és az eltartott fogalmát
  • 7. § – Ki jogosult családi pótlékra?
  • 12–14. § – Megosztás, életvitelszerű gondozás kérdése

A családi kedvezményre jogosultság a családi pótlékra jogosultsághoz igazodik.

• A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény (2019. évi CXXII. törvény) – alapja a járulékfizetésnek.
• A magzat jogállása – a magzatra vonatkozó kedvezmény 91 napos kortól érvényesíthető (alkalmazandó: Polgári törvénykönyv és a családtámogatási szabályok)

b) NAV-állásfoglalások, -iránymutatások

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszeresen ad ki:

• tájékoztató anyagokat – NAV tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséről,
• útmutatókat – NAV ONYA-útmutató a nyilatkozat elektronikus benyújtásáról, és
• egyedi állásfoglalásokat a családi kedvezmény gyakorlati érvényesítéséről, különösen vitás esetek (például elvált szülők, külföldön élő gyermek) kapcsán. Ezek nem kötelező erejűek, de gyakorlati eligazodást nyújtanak.

c) Uniós és nemzetközi jogi háttér

Az uniós irányelvek önmagukban nem szabályozzák a családi kedvezmény rendszerét, de az adóegyezmények (például a kettős adóztatás elkerüléséről szólók) és az európai uniós munkavállalás hatással lehetnek a jogosultság érvényesítésére, különösen, ha a gyermek vagy a szülő külföldön tartózkodik.

EGT és EU-koordináció:

• 883/2024/EK rendelet – szociális biztonsági rendszerek koordinálása: ha az egyik szülő külföldön dolgozik, akkor is fennállhat a magyar kedvezmény, bizonyos feltételekkel
• Kúria ítéletek, EU-s döntések

(például Trapkowski-ügy, C-378/14 számú – szociális kedvezmények arányossága és egyenlő bánásmód elve)

d) Bírósági és NAV-gyakorlat – jogesetek

Példák:

• BH2020.77. – Élettárs nem érvényesíthette a kedvezményt, mert nem élt egy háztartásban a gyermekkel
• Kfv.I.35.635/2018/5. – Válás után mindkét fél érvényesíthette a kedvezményt, ezért a NAV visszavonta a másodiknál
• NAV-gyakorlat: automatikus keresztellenőrzés a családi pótlék és az szja-nyilatkozat alapján.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből tájékozódhat a kedvezményre jogosultsági feltételekről, annak szülők közötti megosztási lehetőségeiről és korlátairól!