Tartozik a bt. és adósai is vannak – így szüntethető meg, így kell adózni

Megosztás Tetszik

Egy betéti társaság tartozik a NAV-nak, tagjainak nem fizette ki a jóváhagyott osztalékot, a beltag viszont adósa a cégnek. Hogyan szüntethető meg a társaság, milyen közterhekkel kell számolni? Olvasónk kérdéseire Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.

Kérdezőnk részletes adatokat közölt egy társaságról: Adott egy bt. egy nyugdíjas beltaggal – aki személyesen közreműködik – és egy kültaggal. A jegyzett tőke összege 40 ezer forint. A tevékenység biztosítási szolgáltatás. A bt. főkönyvi kivonata alapján a bt. által tartósan adott kölcsönök összege 7,9 millió forint, a pénzeszközök 335 284 forint, ami pénztár, kamatok aktív időbeli elhatárolása 3 894 793 forint, eredménytartalék 4 591 507 forint, alapítókkal szembeni kötelezettségek 4,7 millió forint, és NAV tartozás jelenleg 750 ezer forint. A bt. biztosítási szolgáltatásból árbevételt ért el, a pénzt kölcsönszerződéssel kölcsönadta a bt. a beltagnak (a pénztár egyenlege így nem haladja meg az 500 ezer forintot) a kölcsön után a jegybanki alapkamat + 5 százalék kamat lett aktív időbeli elhatárolásként elszámolva, és az előző évek beszámolója alapján 4,7 millió forint osztalékot is jóváhagytak. A beltag a kölcsönadott pénzt nem tudja visszafizetni (nincs meg), a NAV felé a tartozását sem tudja rendezni, és a bt.-t meg szeretné szüntetni. Milyen lehetőségei vannak, hogyan kell eljárni ebben az esetben? Hogyan kell lekönyvelni a kölcsön és a kamatának visszafizetését? – kérdezte.

Sajnos a társaságnak harmadik fél – ráadásul az adóhatóság – felé is van tartozása, így a társaság végelszámolással nem, csak felszámolási eljárás során szűnhet meg – kezdte válaszát Sinka Júlia.

Igaz, hogy az adóhátralékot felhalmozó és fizetésképtelenné váló társaságok felszámolási eljárásának végén a bíróság a társaságot megszűntnek nyilvánítja és törli a cégjegyzékből, de ez egyben nem jelenti a tartozások törlését is.

Amennyiben a megszűnt bt. vagyona nem fedezi az eljárás végéig összegyűjtött tartozásokat – a kérdésben megadott könyvelési adatokból az nem derül ki, rendelkezik-e a cég értékesíthető tárgyi eszközökkel, egyéb vagyoni elemekkel –, akkor a mögöttes felelősség lép előtérbe. 

Ez azt jelenti, hogy  bár a társaság adósságaiért elsősorban a társaság felel vagyonával, de ha a társaságnak nincsen elegendő vagyona ennek rendezésére, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező személyek – jelen esetben a betéti társaság beltagja – kötelesek a saját vagyonukból kifizetni a társaság tartozását.

Amennyiben a mögöttes kötelezett – a kérdésben szereplő beltag – önként nem teljesíti ezt a kötelezettségét, a tartozást az NAV végrehajtás útján szedi be.

A tagnak járó ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettségét a társaság beszámíthatja a taggal szembeni hitel- és kamatkövetelésébe, a Ptk. 6:49–6:51. §-aiban részletezettek szerint.

A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. (A tartósan adott kölcsön összegét átvezetjük rövid lejáratú kötelezettségek közé.)

Ennek könyvelése során a kisebb (jelen esetben a ki nem fizetett osztalék) összegében a kötelezettségeket összevezetjük a követelések összegével:

T 43-47. Kötelezettségek – K 31-36. Követelések

A beszámítás lehetősége azért lényeges jelen helyzetben, mert a tag rendelkezésére bocsátott és általa visszafizetni nem tudott kölcsön nem “úszható meg” adóteher nélkül – hívta fel a figyelmet Sinka Júlia.

(A társaság az osztalékot kifizetni nem tudja, a kérdésben megadott adatok alapján pedig az Szt. 39. § (3) bekezdése szerinti osztalékfizetési korláttal is számolni kell.)

A magánszemély tagnak adott kölcsönt a társaság a követelések között mutatja ki. Ha azt a tag nem fizeti vissza, akkor az a társaságnál elengedett követelés – ez vonatkozik jelen esetben arra a részre, amit beszámítással nem tudtak a felek rendezni –, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, és amelynek összege a Tao-tv. 3. számú mellékletének B/3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ha a tag a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vezető tisztségviselője.

Az adott kölcsön tőkerésze visszafizetésének elengedése a magánszemély tag elengedett tartozása, és mint ilyen az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint a magánszemély bevétele, a magánszemély egyéb jövedelme a tartozás elengedése időpontjában. Ezen jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. Mivel az elengedett tartozás teljes összegében jövedelem, a társaságot a tagi jogviszony alapján 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, míg az érintett tagot személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, amelyet a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie. A társaságnál az egészségügyi hozzájárulás miatt elszámolt költséget a társasági adó alapja megállapítása során ugyanúgy kell kezelni, mint a követelés elengedése miatti személyi jellegű egyéb kifizetést.

A kölcsönhöz kapcsolódó kamat elengedése esetében a tagnak az Szja-tv. 72. §-a szerint kamatkedvezményből származó jövedelme származik. Ennek 1,19-szeresére vetítve 16 százalék személyi jövedelemadó terheli a jövedelmet, az adót a kifizetőnek (jelen esetben a bt.-nek) kell megfizetnie, 27 százalék egészségügyi hozzájárulás mellett.

Praktikusan tehát a beszámítás intézményével elsődlegesen a kamatok tekintetében élnek a felek.

Az új Ptk. 6:46. §-ának rendelkezése szerint: „Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.”

(Egyebekben a tartósan adott kölcsönöket a 19. számlacsoportban megnyitott számlán kell nyilvántartani, visszafizetett összegüket e számlával szemben a 38. számlacsoport érintett pénzeszköz számláján – pénztár, bank – kell elszámolni. A társaság a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a kölcsönszerződés szerinti kamat összegét a pénzügyi műveletek bevételei között az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben könyveli. A járó, de még nem esedékes kamatot az időbeli elhatárolások között kell számvitelileg elszámolni, de valójában az elhatárolt kamat is követelés, amelyet a magánszeméllyel szembeni követelésként kell figyelembe venni a kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározása során – jellemzően a következő évben, években.)