Az osztalékelőleg sorsa az szja-bevallásban

  • Lepsényi Mária adószakértő

Az osztalékelőleg fizetésére nemcsak cégjogilag, hanem személyi jövedelemadózás szempontjából is speciális szabályok vonatkoznak, amelyek eltérőek attól függően, hogy az osztalékelőleg a későbbiekben osztalékká válik-e vagy sem. Utóbbi esetben úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként, kamatmentesen használhatta.

Mikor lehet osztalékelőleg kifizetéséről dönteni?

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:186. paragrafusának (1) bekezdése alapján a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;

– a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és

–  a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

Osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, az ügyvezető javaslatához a felügyelőbizottság jóváhagyása szükséges. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.

Szja-kötelezettség

Az osztalékelőleg személyijövedelemadó-kötelezettségét az szja-törvény 66. paragrafusa szabályozza, mely szerint az osztalékelőleg ugyanúgy osztalékból származó jövedelemként adóköteles, mint az osztalék. Kiemelendő azonban, hogy az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve kell bevallani. Ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká, azt úgy kell tekinteni, hogy a magánszemély a részére korábban kifizetett osztalékelőleg összegét kvázi kölcsönként kamatmentesen használhatta.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük az osztalékká váló, illetve az osztalékká nem váló osztalékelőleg adózására vonatkozó szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EPR-jd

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Megváltozott munkaképességű dolgozó pótszabadság arányosítása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink