adozona.hu
A nap kérdése: adóigazolás e-mailben – kell-e munkáltatói aláírás?
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Ala_kelle_irnia_a_jarulekigazolasokat_a_mun_8RQ46S
A nap kérdése: adóigazolás e-mailben – kell-e munkáltatói aláírás?
Tetszik
A munkáltatók gyakran e-mailben küldik ki a dolgozóknak a 21M30-as és a járulékigazolásokat. Alá kellene ezeket írnia a cégvezetőnek? Aláírás nélkül hiteles-e az igazolás? – kérdezte az Adózóna olvasója. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A munkáltató, kifizető által kiadott igazolás adattartalmát az adóhatóság akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi feltételeinek, ezért a munkáltató által kiadott igazoláson a cégszerű aláírásnak is szerepelnie kell.
Cégszerű aláírásnak lennie kell az M30-ason. E-mailben is ki lehet küldeni, viszont akkor elektronikusan írja alá az érintett. Megoldás lehet ügyfélkaput adni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (9) , melyek közül a legfrissebbek:
Továbbra sincs válasz.
Érthető: ha jogszabálysértő a tartalom, akkor a szerző beszünteti a válaszadást.
Kifejtem újra:
A válasz továbbra is jogszabálysértő és ez a válaszadó személyéből következő, meg abból, hogy az adózónán nincs lektor.
A válaszadó azért feltételezi, hogy az adóhatóság a jogszabályt meghaladó követelményt állítana fel, mert maga is ezt a módszert vallja: "szabály nélkül bármit előírni: gátlástalanul!" Aki meg ennek a törvényességét kifogásolja, azt le kell hurrogni, meg kell személyeskedéssel vádolni, a szakmai érvelést meg el kell maszatolni vagy egyszerűbb azt szimplán mellőzni.
Annyi történt, hogy a válaszadó is rácsodálkozott, hogy nem kell cégszerűen aláírni az M30-ast, de makacsul fenntartja, hogy az mégis szükséges. Az indok: a "kellemetlen helyzet". Továbbra is azt mondom, hogy az az adóellenőr, aki ilyen követelményt támaszt, az fog kellemetlen helyzetbe kerülni!
A válaszadó fantáziálásával szemben, a NAV a gyakorlatban sem követeli meg a cégszerű aláírást, azt kizárólag akkor vizsgálják, ha az adatokban eltérés van. Ekkor sem a cégszerű aláírás érdekli a revizorokat, hanem az, hogy a szoftverben a 08-as bevalláshoz képes ki, mikor és miért módosított adatokat, mielőtt az M30 előállításra került, illetve azóta történt-e önellenőrzés, vagy helyesbítés. A cégszerű aláírásnak tehát nincs bizonyító ereje, ha a bérszámfejtés eltérést mutat. Ezért is botorság a cégszerű aláírást megkövetelni.
A témának továbbra sincs köze az adatvédelemhez, semmilyen titkosításra sincs szükség.
Ahogy már korábban is kértem: válaszolja meg a kérdést valaki más, aki korábban nem volt állami alkalmazott és a jogszabálysértő választ meg távolítsák el az Adózónáról!
Az adóhatóság nem támaszthat jogszabályt meghaladó követelményeket! A válasz így továbbra is jogszabálysértő. Kizárólag az adóhatóságnál dolgozó köztisztviselő (kormánytisztviselő) kerülhet kellemetlen helyzetbe, ha aláírást, hitelesítést kezd el követelni, jogszabályi előírás nélkül!
A munkáltató és a munkavállaló közti adó- és járulékadatok kommunikációja jogszabályi kötelezettség, annak semmi köze nincs a személyes adatokhoz fűződő adatvédelmi előírásokhoz (GDPR)!
Szíveskednek a választ kijavítani!
Szakértőnk válasza: "Tisztelt Ruszin Úr! Örülök, hogy emlékszik rám, én is Önre. Személyeskedő stílusa változatlan.
Munkám során mindig figyelemmel voltam az adózók érdekeire is, a törvényes kereteken belül. Most is így van.
A bizonylatkiállítás alapelveit az Art. 77. § tartalmazza, az szja-igazolások részleteit a 465/2017. Korm. rendelet 23. §. Ezek közül egyik sem írja elő explicit módon a teljes bizonyító erejű magánokiratot, ugyanakkor ennek hiányában azt az adóhatóság megkérdőjelezheti egy ellenőrzés során (mivel aláírás nélkül hogyan lehet bizonyítani az eredet hitelességét). Vagyis aláírás nélkül a magánszemély kellemetlen helyzetbe kerülhet egy ellenőrzés esetén, az átvétel dokumentálása hiányában pedig a munkáltató.
Adatvédelmi szempontból ugyanakkor fontos, hogy titkosított csatornát kell használni, amit szerintem Ön is tud.
Üdvözlettel:
Lepsényi Mária
A határidő napjáig (2022.01.31) célszerű lenne jogszerű válasszal előrukkolni az adózónán. Talán másik szakértővel, olyannal, aki korábban nem volt állami alkalmazott.
Egyetlen jogszabály sem írja elő, azt, amit Lepsényi Mária nyilatkozott. Az adóhatóság nem állíthat fel a jogszabályt meghaladó követelményeket.
Kedves Kérdező! Valahogy igazolni kell a dokumentumok átvételét is, erre lehet megoldás az, hogy a cég olyan saját belső rendszert alakít ki, melyben az e-mailben kiküldött igazolást például a magánszemély csak az adóazonosító jelének megadásával tudja megnyitni, de alkalmazható egyéb, az átvétel dokumentálásra képes megoldás is.
Ez a mondat mit jelent? "Megoldás lehet ügyfélkaput adni." Ki ad ügyfélkaput kinek?