Adózási kérdések házastársi vagyonközösség megszüntetésekor

Megosztás Tetszik

Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség kültag, 25-25 százalékos tulajdonrésszel. A házastársak válni készülnek, folyamatban van a házassági vagyonközösség megszüntetése. A megosztandó vagyon egy ingatlan, 36 millió forint/fő értékű. A társaság utolsó zárómérlegében kimutatott saját tőke értékének 25 százaléka 60 000 ezer forint, melyből a jegyzett tőke 18 ezer forint, az eredménytartalék 59 982 ezer forint. A vagyonmegosztás során az üzletrész és az ingatlan értékének különbözete az szja-törvény 1. számú mellékletének 7.6. pontja szerint adómentes bevételnek tekintendő mindkét fél részéről? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Olvasónk tovább is részletezte kérdéseit, a következő esetekre vonatkozóan:

– Ha a feleség lemond az üzletrész-különbözetéről (méltányosságból, mivel a férj többet dolgozott a vállalkozásban), akkor a vagyonmegosztás miatt keletkezik-e a férjnél szja-, illetve szochofizetési kötelezettség?

– Ha a feleség nem mond le az üzletrész-különbözetéről, akkor keletkezik-e szja-, illetve szochofizetési kötelezettség?

– Ha a feleség harmadik fél részére magánszemélynek adja el az üzletrészét 60 000 ezer forint értékben, akkor árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezik, az adókat megfizeti. Mivel az üzletrész eredménytartalékot is tartalmaz, a vevő a megvásárolt üzletrész értékét hogyan tudja figyelembe venni, ha az eredménytartalékból osztalék kerül kifizetésre? Vagy a vevő az osztalék után adózni fog, amit a vételárban egyszer már megfizetett? (Az eladással csak a tulajdonos változik.)

Szakértőnk válasza elején felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdések összetettek, és a háttérinformációk, illetve dokumentációk ismeretének hiányában azokra csak az általános jogszabályi összefüggések alapján –  tájékoztató jelleggel – tud válaszolni.

Kérdés1: a vagyonmegosztás során az üzletrész és az ingatlan értékének különbözete az szja-törvény 1. számú mellékletének 7.6. pontja szerint adómentes bevételnek tekintendő mindkét fél részéről?

Válasz1: A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 1. számú mellékletének 7.6. pontja szerint adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingónak, ingatlannak, jognak vagy értékpapírnak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem.

Így amikor az egyik fél lemond a közös ingatlan őt megillető tulajdonrészéről, és ezért cserébe a másik fél lemond az értékpapír (üzletrész) őt megillető részéből a megváltott tulajdonrésszel azonos értékről, akkor ez az ingatlan, illetve az üzletrész átruházás adómentesnek minősül. Ez azt jelenti, ha a közös vagyonba tartozó ingatlan 50 százalék átkerül például a feleség tulajdonába, akkor ezután az érték után nem kell adót fizetnie, mivel cserébe azonos értékű üzletrész kerül a férj tulajdonába. Ez a példa szerinti esetben 36 millió forint. Az ezen felüli értékkülönbözet után illetékkötelezettséget kell vizsgálni.

Kérdés2: Ha a feleség lemond az üzletrészének különbözetéről (méltányosságból, mivel a férj többet dolgozott a vállalkozásban), akkor a vagyonmegosztás miatt keletkezik-e a férjnél szja-, plusz szochofizetési kötelezettség?

Válasz2: A szja-törvény 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (ajándékként adott) vagyoni érték. Azonban nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.

Amennyiben ezen rendelkezés alapján az üzletrész ajándékozása adómentes, az illetékekről szóló törvény (itv.) szerint vizsgálandó, hogy 18 % ajándékozási illeték-fizetési kötelezettség felmerülése.

Ha az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében szerezné a férj, akkor Szja tv. 77/A § (2) bekezdésének h) pontja szerint, nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) eléri az értékpapír névértékét (névérték hiányában az értékpapír kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó rész összegét). E rendelkezés nem érinti e törvény adómentességet megállapító egyéb rendelkezéseinek alkalmazhatóságát.

Kérdés3: Ha a feleség nem mond le az üzletrész különbözetéről, akkor keletkezik-e szja-, plusz szochofizetési kötelezettség?

Válasz3: Igen, mivel az üzletrészt elidegeníti, az átkerül a férj tulajdonába. A mentes rész feletti jövedelem az árfolyamnyereség szabályai szerint adózik mely után szja és korlátos szocho kötelezettség keletkezhet.

Kérdés4: Ha a feleség harmadik fél részére magánszemélynek adja el üzletrészét 60 000 ezer forint értékben, akkor árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezik, az adókat megfizeti.

Válasz4: Egyetértek, a feleségnek árfolyamnyereség jogcímen jövedelme-, mely után szja és korlátos szocho kötelezettsége keletkezik.

Kérdés5: Mivel az üzletrész eredménytartalékot is tartalmaz, a vevő a megvásárolt üzletrész értékét hogyan tudja figyelembe venni, ha az eredménytartalékból osztalék kerül kifizetésre?

Válasz5: A számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem teljes egészében adóköteles. Az osztalék összegénél nincs lehetőség az üzletrész szerzési értékének figyelembevételére.

Kérdés6: A vevő az osztalék után adózni fog, mely a vételárban egyszer már megfizetésre került? (Az eladással csak tulajdonosváltozás történik.)

Válasz6: A vevő számára előnytelen adózási szempontból a konstrukció, mert a magas szerzési értéket csak az árfolyamnyereség, vagy a vállalkozásból kivont vagyon adózására vonatkozó számításánál tudja majd figyelembe venni. Megfontolandó az üzletrész értékesítése előtt az osztalékot az eredeti tulajdonos részére kifizetni és leadózni (persze amennyiben ez lehetséges).