Adna-venne? De mit szól ehhez a NAV?

Megosztás Tetszik

Eladná megunt vagy nélkülözhető tárgyait. De mit szól ehhez a NAV? Mikor kell adózni utána és mikor nem? És ha igen, akkor mennyit? Hogyan értelmezhető a 600 ezer forintos határ? Lepsényi Mária adószakértőnk mindenre részletesen válaszol.

Olvasónk magánszemélyként saját tulajdonában lévő szerszámait szeretné lista szerint értékesíteni egy kft.-nek. Kérdései a következők:

1.) Vonatkozik-e a rá az évi 600 ezer forintos értékhatár, mert nem tevékenységként értékesít?

2.) Ha átlépi a 600 ezer forintot, kinek kell az arra jutó szja-t megfizetni: a magánszemélynek vagy a kifizetőnek, a kft.-nek?

3.) Ha 590 ezer forint az értékesítés összege, be kell-e azt jelenteni a NAV-hoz?

Lepsényi Mária a vonatkozó jogszabályra hívja föl először a figyelmet. Az ingóságok értékesítése során a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 58. §-a alapján kell a magánszemélynek megállapítania a jövedelmét. Ez alól kivétel, ha ezt a bevételt egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg.

Az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a kapott bevételt csökkenteni kell az igazolt, elszámolható költségekkel, és az így kiszámított jövedelem után 16 százalékos mértékű adót kell fizetni. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem után az adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania, és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

2012. január 1-jétől az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó előírásokat kiegészítették a gazdasági tevékenységre vonatkozó rendelkezésekkel. Így az 58. § (8) bekezdése alapján: ha az ingó vagyontárgy átruházása (kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg) gazdasági tevékenység keretében történik, akkor az ingó átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Az szja-törvény 3. § 46. pontja alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, ha az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Annak megítélése, hogy az ingó értékesítése gazdasági tevékenységnek minősül-e, az eset összes körülményeinek figyelembe vételével lehetséges.

Ha például a magánszemély szükségleteinek kielégítése céljából szerszámokat vásárol, majd a megunt, feleslegessé vált szerszámokat értékesíti, akkor ez nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, mert az ingóságok beszerzése nem továbbértékesítési, haszonszerzési céllal történt.

Ha azonban egy magánszemély kifejezetten abból a célból vásárol szerszámokat, hogy azokat utóbb rendszeresen értékesítse, akkor az így megszerzett jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintendő.

Az szja-törvény 58. § (7) bekezdése alapján nem kell a magánszemélynek megfizetni az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme után az adót.

Ugyanakkor, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül, akkor a magánszemélynek – a már említett bekezdés alapján – önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik, ezért ezt a kedvező szabályt nem alkalmazhatja.

Ha a magánszemély ingó értékesítésből származó bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg) még abban az esetben sem, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül.

Nézzük mindezt a gyakorlatban: ha egy magánszemély értékesíti  a szerszámait és az ebből, valamint az adóév során más ingó vagyontárgy értékesítéséből származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik az szja-törvény szerinti adóköteles jövedelme.

Nem kell jövedelmet megállapítani a bevételből akkor sem, ha a magánszemély gazdasági tevékenység keretében értékesít ingóságokat, és az így megszerzett bevétele nem haladja meg éves szinten a 600 ezer forintot.

Annak megállapítása, hogy a magánszemély tevékenysége gazdasági tevékenységnek tekinthető-e, a magánszemély kötelezettsége, ennek következtében az ingó vagyontárgyak vevőjének nem keletkezik adóelőlegmegállapítási, -levonási, -megfizetési és -bevallási kötelezettsége – abban az esetben sem, ha kifizetőnek minősül. Ezen adókötelezettségek a magánszemélyt terhelik, a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást is a magánszemélynek kell megfizetnie.

Természetesen ilyen esetben a magánszemély alkalmazhatja az szja-törvény 29. §-ában foglalt szabályt. E szerint: ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, akkor a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az így kiszámított összeg fogja képezni a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját is.