További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Cafeteria 2012: csak 500 ezer forintig adható majd eho-mentesen

  • Adózóna

Jövőre eho-mentesen személyenként legfeljebb évi 500 ezer forint keretösszegben adható béren kívüli cafeteria-juttatás, és kevesebb lesz az étkezési utalvány.

Már korábban is létezett olyan szabály, ami konkrét összegben határozta meg azt a személyenként határt, ameddig a különböző béren kívüli juttatások együttesen nyújthatók voltak: ez 2006-2008 között volt így, amikor a béren kívüli juttatások (egyenként is meghatározott korlátig) adómentesek voltak. A juttatónak személyenként vezetett nyilvántartással kellett figyelnie, ha nem akart személyi jövedelemadót (szja) és járulékokat fizetni a keret feletti érték után. Ez a szabály az okkal kárhoztatott adminisztráció csökkentése érdekében 2009. január 1-jétől meg is szűnt.

Nincs új a nap alatt: az Országgyűlés elé terjesztett jövő évi adómódosítások között most ismét fellelhető egy hasonló rendelkezés. Eszerint a csupán 19,04% (16%x1,19) szja megfizetése mellett adható béren kívüli juttatások együttes értékének a személyenként 500 ezer forint – az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányosított – keretösszeg feletti része után kell a munkáltatónak egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetnie. A 27% ehot minden egyes munkavállaló esetében az együttes érték keretösszeget meghaladó részének 1,19-szerese után kell majd megállapítani, azaz erre a részre a közteher összesen 51,17% lesz.

Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak mindenképpen megnövekszik a cafeteria-juttatásokkal kapcsolatos adminisztrációja, még akkor is, ha nem ad többet az eho-mentes keretnél. Ha pedig olyan keretet állapít meg, amelyben eho-köteles juttatások is bekerülhetnek, nyilvánvalóan több közterhet kell befizetnie, de még így is kevesebbet, mintha bért fizetne. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a javaslat szerint ismét korlátlanul lehet majd a munkáltató által fizetett közterhek (összesen 51,17% szja és eho) mellett olyan juttatásokat is adni, amelyek minden munkavállalónak azonos feltétel szerint járnak.

Az szja megfizetése mellett eho-mentesen adható béren kívüli juttatások köre is változik:

– A már ez év október 1-jétől megszűnt üdülési csekk mellett az internet juttatás is megszűnik. (De azonos feltétellel – eho-kötelezettség mellett – akár ezen túl is adható, méghozzá korlátozás nélkül.)

– Az étkezési támogatás egy része legfeljebb havi 5000 forintig lesz eho-mentes, de utalvány formájában csak a kormány rendeletében meghatározott forgalmazó cég utalványát lehet majd adni. (De azonos feltétellel – eho-kötelezettség mellett ezt is lehet adni korlátozás nélkül.)

– Melegkonyhás vendéglátó helyeken (munkahelyi étkezdékben is) felhasználható étkezési hozzájárulást eho-mentesen legfeljebb évi 150 ezer forintig a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) számlára utalt támogatás formájában lehet juttatni.

– A SZÉP-kártya támogatás évi 300 ezer forintról 450 ezer forintra növekszik, úgy, hogy abból az étkezésre felhasználható részen túl, 225 ezer forintot csak szálláshely-szolgáltatásra, 75 ezer forintot csak szabadidős-, rekreációs-, egészségmegőrzési-szolgáltatásokra lehet majd felhasználni.

A SZÉP-kártyára utalt háromféle támogatás felhasználhatóságának részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza majd.

Továbbra is megmarad

– az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30%-áig;
– a helyi utazási bérlet juttatása;
– az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig;
– a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50%-áig;
– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba havonta a minimálbér 50%-áig;
– a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba havonta a minimálbér 30%-áig;
– a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50%-áig.

A változások ismét kihívások elé állítják a munkáltatókat. Az új helyzetben nem lesz könnyű olyan cafeteria-szabályzat elkészítése, amely minden munkavállaló számára egyértelműen ad eligazítást a rendszer működéséről, a választás lehetőségéről és következményeiről, és amely a bér-juttatáshoz képest a munkáltatónak minden esetben költség-megtakarítást, a dolgozónak többletjövedelmet eredményez.

Az utalványforgalmazók is aggódnak, hiszen az étkezési utalvány-kibocsátás rendeleti szabályozása jelentősen korlátozza a létüket. Ugyanakkor még mindig megmarad annak lehetősége, hogy a más juttatások (például az iskolakezdési támogatás, bérlet-juttatás, képzési támogatás), illetve a még továbbra is előnyös szja- és eho-köteles juttatások (például a csekély értékű ajándék, vagy az azonos feltétellel adható bármilyen juttatás, akár üdülési, hozzájárulás, ajándék-juttatás internet stb. is), valamint a továbbra is adómentes közhasznú juttatások utalvány-formát öltsenek.

Surányi Imréné

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Diplomáciai mentességgel kapcsolatos kérdés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Postabélyeg számviteli nyilvántartása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Új közlekedési eszköz

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X