Háromoszlopos mérleg, ha a hiba két évet is érint

Megosztás Tetszik

A 2022. és a 2023-as években tévesen alacsonyabb összegben számoltuk el az értékcsökkenést. A hibahatás összegének megállapításakor össze kell adni előjel nélkül az értékcsökkenés-különbözet összegét plusz az eredményre gyakorolt hatás összegét, és így kell minősíteni, hogy lényeges hibáról van szó? Ha két évről van szó, és mindkét évben a hiba hatása évenként jelentős összegű hibának minősül, akkor két középső oszlop van, vagy lehet egyben? A hiba hatása miatti tao-önrevízió értéke is a középső oszlopba kerül? Akkor is, ha a tao-önrevízió csak 2025-ben kerül beadásra? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 3. § (3) bekezdés 2. pont szerint az ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. E megfogalmazás azt jelenti, hogy az adóhatásokat akkor is figyelembe kell venni, ha az adót nem önellenőrizte a vállalkozás.

A hibahatás számítása: a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – (előjeltől független) abszolút értékének együttes összege.

A kérdésben szereplő esetben a 2022. évi hibahatás számításnál figyelembe kell venni az el nem számolt értékcsökkenést mint eredményt érintő tételt + a saját tőkét érintő változást. Ha az ellenőrzés valamely adót is érint, akkor azt is figyelembe kell venni eredményt érintő hatásként, illetve összege csökkenti a saját tőkét módosító összeget.

Ezt a számítást el kell végezni 2023-ra is, és külön-külön kell megítélni, hogy jelentős a hiba vagy nem jelentős. Ha mind a két évben jelentős a hiba, akkor is csak egy középső oszlopot kell a feltárás évi beszámolóban szerepeltetni és ha több hiba érint egy adott sort az eredménykimutatásban vagy a mérlegben, akkor azokat összevontan kell szerepeltetni [számviteli törvény 19. § (3) bekezdés].

Ha az eredmény terhére el nem számolt értékcsökkenés miatt a hiba jelentősnek minősül, akkor az a feltárás évének eredményében nem jelenik meg, így a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés u) pontban és a 8. § (1) bekezdés p) pontban előírt adóalap-módosító tételeket a feltárás évében nem kell alkalmazni.

A terv szerinti (az eredmény terhére elszámolt) értékcsökkenés módosítása (ellenőrzése) társaságiadó-kötelezettséget jellemzően nem jelent, mivel az elszámolt összeggel csökkenteni és növelni is kellene az adóalapot. Önmagában a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés módosítása nem vonja (nem is vonhatja) maga után a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírás módosítását, kivéve, ha a vállalkozás a társasági adó alapjánál a Tao. tv. 1. számú melléklet 5. vagy 5/a pontja szerinti összeggel csökkentette az adóalapot.