adozona.hu
Parázs vita a taggyűlésben: közzétehető-e az el nem fogadott beszámoló?
//adozona.hu/szamvitel/Parazs_vita_a_taggyulesben_kozzetehetoe_az__X2RIJ8
Parázs vita a taggyűlésben: közzétehető-e az el nem fogadott beszámoló?
Társaság tulajdonosai egy, csak rájuk tartozó részletkérdésben nem tudtak megegyezni, de attól még a beszámoló adatai pontosak. Közzétehető-e?
Egy gazdasági társaságnak két tulajdonosa van, tulajdoni részesedésük 50-50 százalék. A 2026. április 30-án megtartott taggyűlésen a 2025. évi egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott adózott eredményt elfogadták, ezt határozatba is foglalták. Viszont a tulajdonosok nem tudtak megegyezni az eredmény felhasználásáról, így a szavazategyenlőség miatt erről nem hoztak határozatot sem.
Milyen következményei lehetnek ennek, mi a helyes és szabályos eljárási mód a fentiek figyelembevételével a beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének?
A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:109. § (2) bekezdéséből kell kiindulni, mely szerint a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.
Továbbá, az Szt. 153. § (1) bekezdése, valamint a 154. § (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mellett letétbe helyezendő, illetve közzéteendő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is.
A számviteli törvény említett előírásai kettős kötelezettséget fogalmaznak meg: egyrészt a beszámolónak a jóváhagyásra jogosult testület általi elfogadását, másrészt az elfogadott beszámoló letétbe helyezését, közzétételét.
Ha a gazdasági társaság tulajdonosai nem ennek megfelelően járnak el, akkor megsértik a számviteli fegyelem követelményét. Ez azzal a következménnyel is járhat a vállalkozás számára, hogy harmadik fél cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez ellene, az Szt. 154. § (11) bekezdésében rögzítettek alapján.
CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBÓL megtudhatja, mely esetben kell a tulajdonosoknak mulasztási bírsággal számolniuk.
Hozzászólások (2)
Tisztelt Ruszin Úr!
Méltán elismert kolléganőm előadásain gyakran elhangzó mondata, hogy „a számvitelben az a szép, hogy fantázia kell hozzá”. És – teszem hozzá – van, amikor „bevállalósság „is. Jelen esetben is.
A társaság legfőbb szervének (taggyűlésnek) az adózott eredmény felhasználásáról – azaz arról, hogy abból fizetnek-e osztalékot, vagy az egész marad eredménytartalékban – mindenképpen a beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell dönteniük. Az erről hozott határozat a közzétett beszámoló kötelező melléklete.
Ehhez a határozathoz valóban nem szükséges a tagok egyhangú, 100 százalékos egyetértése: elegendő a szavazati többség (főszabály szerint az egyszerű többség) is elegendő.
Ha ez a szükséges többség megvan, a határozat érvényes, és a beszámoló az eredményfelosztással együtt jogszerűen benyújtható, még akkor is, ha a kisebbségben maradt tagok nem értenek egyet. [Ptk. 3:109.§ (1) bekezdése f) pont]
A cikkem szerinti esetben – Önt idézve – patthelyzetről van szó, és az is igaz, hogy ez bizonyos esetekben „üzemszerűen használhatatlan”. Ha a tagok közötti vita 50-50 százalékos tulajdonrészek mellett merül fel, és értelemszerűen a taggyűlés képtelen határozatot hozni az említett kérdésben (is), a határozatképtelenség vagy a szavazatok egyenlősége miatt elmarad az elfogadás, az ügyvezetésnek új taggyűlést kell összehívnia [Ptk. 3:19.§ (2) bekezdése].
Persze, ilyenkor sem biztos, hogy a tagok, mondjuk két nappal később, megegyeznek abban, amiről korábban vita volt közöttük. Az „addig pofozlak, amíg alá nem írod” pedig nyilván nem lehet megoldás. Két tulajdonos mellett – a törvény által elvárt szavazattöbbség nem értelmezhető –, ilyen esetben valószínű, hogy marad a kiindulópont. Ezeket a köröket azonban akkor is meg kell futni, ha azok nyilvánvalóan nem hoznak eredményt, azaz feleslegesek. Ha a törvényi határidőig (főszabály szerint május 31.) a vita miatt egyáltalán nem születik döntés, megoldásként – inkább: kényszerintézkedésként, a beszámoló benyújtása elmulasztásához kapcsolódó, Art. szerinti szankciókra is gondolva – marad az, amit Ön is javasolt: a beszámolóhoz csatolt jegyzőkönyv, amelyben rögzítik, hogy a taggyűlést összehívták, de az nem hozott döntést / vita miatt meghiúsult. Amint a vita rendeződik, a végleges, elfogadott változatot utólagosan kell passziválás útján korrigálni.
Ezt azonban csak tényleg végső megoldásként javasolnám. Ugyanis az, hogy a cég adózott eredményével mi történjék – visszaforgatják vagy felosztják (és itt a tényre és nem annak arányára gondolok), az két tulajdonos esetében, a társaság jövőbeni terveinek, céljainak olyan mértékű bizonytalanságára utal, amely alapos okkal támaszthat aggályokat a lehetséges befektetőkben, üzleti partnerekben.
Egyebekben köszönöm, hogy hozzászólásával kiegészítette a cikkemben írtakat, ezzel is ráirányítva a figyelmet a „problémás” beszámolók letétbehelyezésével kapcsolatos lehetőségekre.
A cikkel nem értek egyet.
A „patthelyzet” mint jogi magyarázat szépen hangzik, csak üzemszerűen használhatatlan: ha a tulajdonosok nem értenek egyet, akkor a beszámoló-közzétételi kötelezettség nem szűnik meg, legfeljebb a jogi valóság lesz brutális, hiszen jön az adószámtörlés és a kényszertörlés. A hatóság nem fogja a tulajdonosi drámát menedzselni, a nyilvánosság pedig nem a taggyűlési terápiára kíváncsi, hanem arra, hogy mi készült el, mit nem fogadtak el, és miért.
A jó megoldás: a beszámolót közzé kell tenni azzal a kísérő dokumentációval, hogy azt a taggyűlés nem fogadta el, csatolva a jegyzőkönyvet, az ügyvezetői nyilatkozatot és szükség esetén a könyvvizsgálói/felügyelőbizottsági álláspontot. Ha később megszületik az elfogadó döntés (akár módosított beszámoló mellett), a korábbi közzététel passziválása mellett az elfogadott beszámolót immár az elfogadó határozattal együtt ismételten közzé kell tenni.
Az OBR-en megmarad mementóként a sztori. Ennyi.