hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Parázs vita a taggyűlésben: közzétehető-e az el nem fogadott beszámoló?

  • Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó
2

Társaság tulajdonosai egy, csak rájuk tartozó részletkérdésben nem tudtak megegyezni, de attól még a beszámoló adatai pontosak. Közzétehető-e?

Egy gazdasági társaságnak két tulajdonosa van, tulajdoni részesedésük 50-50 százalék. A 2026. április 30-án megtartott taggyűlésen a 2025. évi egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott adózott eredményt elfogadták, ezt határozatba is foglalták. Viszont a tulajdonosok nem tudtak megegyezni az eredmény felhasználásáról, így a szavazategyenlőség miatt erről nem hoztak határozatot sem.

Milyen következményei lehetnek ennek, mi a helyes és szabályos eljárási mód a fentiek figyelembevételével a beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének?

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:109. § (2) bekezdéséből kell kiindulni, mely szerint a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.

Továbbá, az Szt. 153. § (1) bekezdése, valamint a 154. § (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mellett letétbe helyezendő, illetve közzéteendő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is.

felkiáltójel, figyelmeztetés, előírás, cégbíróság, beszámoló, könyvelés
A taggyűlés által el nem fogadott egyszerűsített éves beszámolót nem lehet a cégbíróságon letétbe helyezni, illetve közzétenni
Forrás: Shutterstock

A számviteli törvény említett előírásai kettős kötelezettséget fogalmaznak meg: egyrészt a beszámolónak a jóváhagyásra jogosult testület általi elfogadását, másrészt az elfogadott beszámoló letétbe helyezését, közzétételét.

Ha a gazdasági társaság tulajdonosai nem ennek megfelelően járnak el, akkor megsértik a számviteli fegyelem követelményét. Ez azzal a következménnyel is járhat a vállalkozás számára, hogy harmadik fél cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez ellene, az Szt. 154. § (11) bekezdésében rögzítettek alapján.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBÓL megtudhatja, mely esetben kell a tulajdonosoknak mulasztási bírsággal számolniuk.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Sinka Júlia

Tisztelt Ruszin Úr!

Méltán elismert kolléganőm előadásain gyakran elhangzó mondata, hogy „a számvitelben az a szép, hogy fantázia kell hozzá”. És – teszem hozzá – van, amikor „bevállalósság „is. Jelen esetben is.
A társaság legfőbb szervének (taggyűlésnek) az adózott eredmény felhasználásáról – azaz arról, hogy abból fizetnek-e osztalékot, vagy az egész marad eredménytartalékban – mindenképpen a beszámoló elfogadásával egyidejűleg kell dönteniük. Az erről hozott határozat a közzétett beszámoló kötelező melléklete.
Ehhez a határozathoz valóban nem szükséges a tagok egyhangú, 100 százalékos egyetértése: elegendő a szavazati többség (főszabály szerint az egyszerű többség) is elegendő.
Ha ez a szükséges többség megvan, a határozat érvényes, és a beszámoló az eredményfelosztással együtt jogszerűen benyújtható, még akkor is, ha a kisebbségben maradt tagok nem értenek egyet. [Ptk. 3:109.§ (1) bekezdése f) pont]
A cikkem szerinti esetben – Önt idézve – patthelyzetről van szó, és az is igaz, hogy ez bizonyos esetekben „üzemszerűen használhatatlan”. Ha a tagok közötti vita 50-50 százalékos tulajdonrészek mellett merül fel, és értelemszerűen a taggyűlés képtelen határozatot hozni az említett kérdésben (is), a határozatképtelenség vagy a szavazatok egyenlősége miatt elmarad az elfogadás, az ügyvezetésnek új taggyűlést kell összehívnia [Ptk. 3:19.§ (2) bekezdése].
Persze, ilyenkor sem biztos, hogy a tagok, mondjuk két nappal később, megegyeznek abban, amiről korábban vita volt közöttük. Az „addig pofozlak, amíg alá nem írod” pedig nyilván nem lehet megoldás. Két tulajdonos mellett – a törvény által elvárt szavazattöbbség nem értelmezhető –, ilyen esetben valószínű, hogy marad a kiindulópont. Ezeket a köröket azonban akkor is meg kell futni, ha azok nyilvánvalóan nem hoznak eredményt, azaz feleslegesek. Ha a törvényi határidőig (főszabály szerint május 31.) a vita miatt egyáltalán nem születik döntés, megoldásként – inkább: kényszerintézkedésként, a beszámoló benyújtása elmulasztásához kapcsolódó, Art. szerinti szankciókra is gondolva – marad az, amit Ön is javasolt: a beszámolóhoz csatolt jegyzőkönyv, amelyben rögzítik, hogy a taggyűlést összehívták, de az nem hozott döntést / vita miatt meghiúsult. Amint a vita rendeződik, a végleges, elfogadott változatot utólagosan kell passziválás útján korrigálni.

Ezt azonban csak tényleg végső megoldásként javasolnám. Ugyanis az, hogy a cég adózott eredményével mi történjék – visszaforgatják vagy felosztják (és itt a tényre és nem annak arányára gondolok), az két tulajdonos esetében, a társaság jövőbeni terveinek, céljainak olyan mértékű bizonytalanságára utal, amely alapos okkal támaszthat aggályokat a lehetséges befektetőkben, üzleti partnerekben.

Egyebekben köszönöm, hogy hozzászólásával kiegészítette a cikkemben írtakat, ezzel is ráirányítva a figyelmet a „problémás” beszámolók letétbehelyezésével kapcsolatos lehetőségekre.

Ruszin Zsolt

A cikkel nem értek egyet.

A „patthelyzet” mint jogi magyarázat szépen hangzik, csak üzemszerűen használhatatlan: ha a tulajdonosok nem értenek egyet, akkor a beszámoló-közzétételi kötelezettség nem szűnik meg, legfeljebb a jogi valóság lesz brutális, hiszen jön az adószámtörlés és a kényszertörlés. A hatóság nem fogja a tulajdonosi drámát menedzselni, a nyilvánosság pedig nem a taggyűlési terápiára kíváncsi, hanem arra, hogy mi készült el, mit nem fogadtak el, és miért.

A jó megoldás: a beszámolót közzé kell tenni azzal a kísérő dokumentációval, hogy azt a taggyűlés nem fogadta el, csatolva a jegyzőkönyvet, az ügyvezetői nyilatkozatot és szükség esetén a könyvvizsgálói/felügyelőbizottsági álláspontot. Ha később megszületik az elfogadó döntés (akár módosított beszámoló mellett), a korábbi közzététel passziválása mellett az elfogadott beszámolót immár az elfogadó határozattal együtt ismételten közzé kell tenni.

Az OBR-en megmarad mementóként a sztori. Ennyi.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozás mellett egyszemélyes kft.

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozó cégautóadója

Szipszer Tamás

adószakértő

Ipa 2022. év

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink