Parázs vita a taggyűlésben: közzétehető-e az el nem fogadott beszámoló?

Sinka Júlia okleveles adószakértő, számviteli tanácsadó

2026.05.06., 06:22 Frissítve: ma, 00:48

Megosztás

Tetszik

Társaság tulajdonosai – szerintük – csupán egy, csak rájuk tartozó részletkérdésben nem tudtak megegyezni, de attól még a beszámoló adatai pontosak. Nincs tehát akadálya a közzétételnek. Vagy mégis?

Egy gazdasági társaságnak két tulajdonosa van, tulajdoni részesedésük 50-50 százalék. A 2026. április 30-án megtartott taggyűlésen a 2025. évi egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott adózott eredményt elfogadták, ezt határozatba is foglalták. Viszont a tulajdonosok nem tudtak megegyezni az eredmény felhasználásáról, így a szavazategyenlőség miatt erről nem hoztak határozatot sem.

Milyen következményei lehetnek ennek, mi a helyes és szabályos eljárási mód a fentiek figyelembevételével a beszámoló letétbe helyezésének, illetve közzétételének?

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:109. § (2) bekezdéséből kell kiindulni, mely szerint a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés.

Továbbá, az Szt. 153. § (1) bekezdése, valamint a 154. § (1) bekezdése a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mellett letétbe helyezendő, illetve közzéteendő dokumentumként nevesíti az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is.

felkiáltójel, figyelmeztetés, előírás, cégbíróság, beszámoló, könyvelés — A taggyűlés által el nem fogadott egyszerűsített éves beszámolót nem lehet a cégbíróságon letétbe helyezni, illetve közzétenni

A számviteli törvény említett előírásai kettős kötelezettséget fogalmaznak meg: egyrészt a beszámolónak a jóváhagyásra jogosult testület általi elfogadását, másrészt az elfogadott beszámoló letétbe helyezését, közzétételét.

Ha a gazdasági társaság tulajdonosai nem ennek megfelelően járnak el, akkor megsértik a számviteli fegyelem követelményét. Ez azzal a következménnyel is járhat a vállalkozás számára, hogy harmadik fél cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez ellene, az Szt. 154. § (11) bekezdésében rögzítettek alapján.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBÓL megtudhatja, mely esetben kell a tulajdonosoknak mulasztási bírsággal számolniuk.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.