Könyvvizsgálati kötelezettség: várhatóan változik az árbevételi határ

Megosztás Tetszik

Egy várható törvénymódosításnak köszönhetően felemelhetik a könyvvizsgálati kötelezettek árbevételi határát 600 millió forintra a 2025-ről készült beszámolókra vonatkozóan, ami miatt sok cég fog kiesni ebből a kötelezetti körből. Ez elsőre talán örömteli hírnek tűnhet, hiszen a könyvvizsgálat költséget és időráfordítást jelent a vállalkozásoknak, azonban a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.

Utoljára 2014. január 1-jétől emelték meg a határértéket. Akkor 200 millió forintról 300 millió forintra. Euróban ez akkor nagyjából 1 000 000 eurónak felelt meg.

A Niveus Consulting Group szerint a tervezet nemcsak a könyvvizsgálati határt emelné meg 300 millió forintról 600 millió forintra, hanem az egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetőségét és a konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettség határát is jelentősen tervezi növelni. Egyszerűsített éves beszámoló mérlegfőösszeg értékét 1200 millió forinttól 2000 millió forintra, míg az árbevételi határt 2400 millió forintról 4000 millió forintra. A létszám változatlanul 50 fő maradna.

A konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettség értékhatárainál a mérlegfőösszeget 6000 millió forintról 10 000 millió forintra, míg az árbevételt 12 000 millió forintról 20 000 millió forintra tervezik emelni.  A foglalkoztatotti létszám itt sem változna, maradna 250 fő.

Bodó Sándor, audit partner, Niveus Consulting Group: „Az utolsó könyvvizsgálatihatárérték-emelés óta 10 év telt el. Az euró árfolyamváltozása, és 10 évnyi infláció is indokolttá tette már a határérték-emelést. Ez segítség lehet sok kisebb vállalkozásnak, akik csak költségként és nyűgként tekintettek a könyvvizsgálatra.”

A jogszabályok alapján eddig kb. ötvenezer cég volt kötelezett könyvvizsgálatra, az új jogszabály következtében ennek a harmada várhatóan kiesik a kötelezetti körből.

Bodó Sándor szerint ugyan növekedett a határérték, de a könyvvizsgálatnak vannak olyan pozitívumai, amelyek miatt érdemes átgondolni a most kiesett cégeknek is az audit folytatását.

A könyvvizsgálat előnyei

A könyvvizsgálat nemcsak egy formális eljárás, amelynek célja a számviteli törvények betartásának ellenőrzése, hanem egy olyan szakmai szolgáltatás is, amely segíthet a vállalkozásoknak a pénzügyi teljesítményük javításában, a kockázatok csökkentésében, és a hitelképességük növelésében. A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló nemcsak a számviteli adatokat ellenőrzi, hanem tanácsokat is adhat a vállalkozás vezetésének a következő területeken:

• a pénzügyi beszámolók átláthatósága, megbízhatósága, és összehasonlíthatósága, amelyek növelik a vállalkozás hitelességét a külső érdekeltek, például a befektetők, a hitelezők, a beszállítók, és az ügyfelek szemében;
• a belső kontrollrendszer hatékonysága, amely megelőzheti a csalásokat, a hibákat, és a veszteségeket, valamint javíthatja a vállalkozás erőforrásainak felhasználását;
• a számviteli politikák és eljárások megfelelősége a jogszabályi és szakmai követelményeknek, amelyek elkerülhetik a szankciókat, a bírságokat, és a jogi vitákat;
• a pénzügyi tervezés és elemzés minősége, amely segíthet a vállalkozásnak a jövőbeli lehetőségek és kihívások felismerésében, valamint a stratégiai döntések megalapozásában;
• az adózás terén alkalmazható kedvezmények és megtakarítási lehetőségek.

A könyvvizsgálat tehát nemcsak egy kötelezettség, hanem egy lehetőség is a vállalkozások számára, hogy javítsák a pénzügyi teljesítményüket, növeljék a versenyképességüket, és biztosítsák a fenntartható növekedést. A könyvvizsgálat folytatása tehát érdemes lehet a jövőben kieső cégeknek is, akik így továbbra is élvezhetik a könyvvizsgálat által nyújtott előnyöket.