hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nézze át a főkönyvet! Még javíthatók a könyvelési típushibák

  • adozona.hu

A 2013-as mérlegek beadása előtt érdemes áttekinteni a főkönyvet, hogy megfelelő helyre kerültek-e az egyéb ráfordítás és egyéb bevétel kategóriába tartozó tételek, így különösen a továbbszámlázott büntetések, bírságok, az áthárított építmény- és telekadók, illetve az előző évi hibák – mutat rá a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint egyúttal azt is érdemes ellenőrizni, hogy ezeket adózási szempontból is a szabályoknak megfelelően kezeltük-e.

A továbbszámlázott jogkövetkezményekkel (büntetések, bírságok) kapcsolatban a MAZARS gyakorlatában jellemzően kétféle típushibával találkoztak a szakértők – álltja Gábor Gabriella a MAZARS szenior auditmenedzsere.

Az egyik esetben a dolgozók felé továbbszámlázott büntetések, bírságok megjelennek a cég árbevételében, és vele szemben a közvetített szolgáltatások ráfordításai között is, illetve az ipa-alapban is, de a társasági adóban nem tüntetnek fel ezzel kapcsolatban adóalap korrekciós tételt.

A másik esetben a dolgozók felé továbbszámlázott büntetések, bírságok – a szabályoknak megfelelően – egyéb ráfordításként illetve egyéb bevételként kerültek a könyvekbe, de a tao-alapot a ráfordítás összegével nem növelték, és előfordult, hogy ráadásul a bevétel részével csökkentették azt.

„Sajnos nem teljesen egyértelmű a jogszabály ebben a tekintetben, nem csoda, hogy az interneten is számos oldalon található erről szakmai vita” – nyilatkozta Gábor Gabriella a MAZARS szenior auditmenedzsere.

Gábor Gabriella rámutatott: ilyen esetekben nem történik szolgáltatásnyújtás, így áfás számla kiállításának nincs helye sem a dolgozók, sem más cég felé. Ha esetleg áfásan kapjuk a jogkövetkezményről a számlát – például egy lízingcégtől a bérelt autóval kapcsolatos rendőrségi bírságról –, akkor azt nekünk sem szabad befogadni.

Ennek analógiájára közvetített szolgáltatásról sem beszélhetünk, hiszen vétkes magatartás miatti büntetésről és annak megtérítéséről van szó.

Iparűzési adóban a végeredménye nulla, ha mindkét tétel „egyéb” kategóriába kerül. A szakember szerint érdemes erre is figyelni, mert nem megfelelő besorolás (pl.: közvetített szolgáltatás) esetén ellenőrzéskor az önkormányzat nem vizsgálná a bevétel helyességét, viszont vitathatná a közvetített szolgáltatásként való levonás jogosságát.

Az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról (Tao.) a 8. § e) értelmében a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege – kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik – adóalap növelő tétel.

Azt megvizsgálva, hogy ezeket a tételeket milyen feltételekkel lehet csökkenteni: a 7. § r) alapján kiderül, hogy „a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg csökkenti az adóalapot.”

Tehát itt nem szerepel olyan eset, hogy a továbbszámlázott és egyéb bevételként elszámolt összeggel csökkenthetnénk a tao-alapunkat.
Gábor Gabriella elmondta: a MAZARS szakértői szerint többek között ezért sem megalapozott az a szakmai fórumokon terjedő megoldási javaslat, ami a Tao. törvény 1. § (3) alapján levonhatónak tekinti az egyéb bevételként elszámolt összeget.

A MAZARS ugyanakkor rámutat: ha a bírság nem a társaság jogellenes magatartása miatt került kirovásra, hanem a munkavállalója vétsége vagy – például egy pénzintézeti szerződéshez kapcsolódó – mulasztása miatt, akkor helyes eljárás lehet az is, ha a cég kifizeti a bírságot, de a bankátutalással szemben rögtön a dolgozóval szembeni kötelezettségként írja elő és aztán – a munkavállaló jóváhagyásával – a béréből levont összeggel kompenzálja. Ebben az esetben nem merül fel a tao-alap növelése, mivel ez a tétel nem is jelenik meg eredmény oldalon a cég könyveiben.

Ha viszont a cég nevére szól a közigazgatási határozat, akkor természetesen más a helyzet: ki kell mutatni egyéb ráfordításként, és ha áthárításra kerül, egyéb bevételként a megfelelő összeget.

A 2000. évi C törvény a számvitelről 81.§-a (2) bekezdése alapján „az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét.” Illetve a számviteli törvény 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint: "Az egyéb bevételek között kell elszámolni... a kapott kártérítés összegét..., amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték."

A törvényi előírás alapján tehát a kártérítést a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni egyéb bevételként, míg az óvatosság elve alapján a fizetendő kártérítés esetében ki kell mutatni a mérlegkészítésig csak ismertté vált, de még meg nem fizetett tételeket is. Általános számviteli követelmény, hogy a veszteséget a felmerülés időszakában kell elszámolni, sőt a céltartalék képzéssel még a várható veszteséget is.

Építmény- és telekadó továbbszámlázása

Ingatlanbérletidíj-szerződések esetében jellemző hiba, hogy a bérbeadó külön áfás számlában hárította tovább az építmény- és telekadó összegét a bérbevevőnek, és nem mutatott ki sem egyéb ráfordítást, sem egyéb bevételt ezzel kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy a kettő „kiüti egymást” – derül ki a MAZARS összefoglalójából.

A fenti elszámolás egyrészt sérti a bruttó elszámolás elvét: a főkönyvből, beszámolóból nem látható, hogy lekönyvelésre került-e az adó illetve annak áthárítása, másrészt a szabályok szerint adót ilyen módon nem háríthatunk át másik félre.

Gábor Gabriella elmondta: az ezzel a témával kapcsolatos hiba annyira elterjedt, hogy a Számviteli Levelek több száma is foglalkozott a kérdéssel, mely alapján többféleképpen is meg lehet felelni a szabályozásnak.

Egyrészt a bérbeadó fél az önkormányzattól kérheti, hogy határozatban hagyja jóvá, hogy ezen túl a helyi adókat megfizető fél a bérbevevő lesz, és ebben az esetben nincs szükség további áthárításra. Ezt azonban a két fél a szerződésébe – mindkettejük védelme érdekében – érdemes belevenni.

Amennyiben ez valamilyen okból nem lehetséges, vagy más a felek szándéka, abban az esetben célszerű a bérleti díj összegét úgy kialakítani, hogy az magába foglalja ezeket az adókat is, így kell meghatározni a bérleti díj összegét, és azt megfelelően felosztva az időszakok között „bérletidíj” címen, annak részeként kell kiszámlázni a bérbevevő számára. A bérletidíj-bevétel árbevétel a számla kiállítójánál és igénybevett szolgáltatás a bérbevevő könyveiben. A helyi adókat ebben az esetben egyéb ráfordításai között a bérbeadó mutatja ki. Ennek hátulütője, hogy míg az árbevétel IPA alapot képez, az egyéb ráfordítás nem levonható tétel.

A harmadik megoldás, hogy a bérbevevő átvállalja a bérbeadó kötelezettségét, azonban ebben az esetben rendkívüli bevétel keletkezik a bérbeadónál, és rendkívüli ráfordítás a bérbevevőnél. Ilyenkor nyilatkoztatni kell bérbeadót arról, hogy a társasági adóalapja e nélkül a rendkívüli bevétel nélkül is pozitív lenne, és ebben az esetben levonható a ráfordítás a másik félnél.

Előző éveket érintő ráfordítás vagy bevétel

Gábor Gabriella elmondta: ezen a területen két slágerhibával találkoztak a MAZARS könyvvizsgálói.

Az egyik, hogy az előző évben szerződés és kalkuláció alapján elhatárolt, de végül késve, alacsonyabb összegben beérkezett igénybevett szolgáltatás számla és az elhatárolás különbözetét egyéb bevétel sorra könyvelik. A másik, hogy az előző évben nem könyvelt, és elhatárolásra sem került, késve beérkezett szolgáltatási számlát, melynek összege nem volt jelentős, az egyéb ráfordításokra könyvelték.

A 2000. évi C törvény a számvitelről 77. §-a részletezi, hogy mi számolható el egyéb bevételként. Az első típushiba esetén a törvény szövege ilyen lehetőséget nem említ, illetve nem helyes a tényleges bizonylatból leválasztani a különbözet összegét. Ebben az esetben az eredeti igénybevett szolgáltatás számlára kell könyvelni, akkor is, ha negatívba megy az adott főkönyvi számla, vagy az egész eredménykimutatás sor összege. Természetesen ilyenkor a kiegészítő mellékletben meg kell magyarázni az adott sor furcsa egyenlegét, alakulását.

Az egyéb ráfordításokat a 81. § részletezi, és főbb tartalmi elemeit tekintve analóg az egyéb bevétel tartalmával, a megfelelő főkönyvi sorra kell könyvelni, ha nem éri el a jelentős összeget, amikor is három oszlopos beszámoló készítése válik szükségessé. Gábor Gabriella rámutatott: a jelentős összeg fogalmára és a kapcsolódó hibák kezelésére vonatkozó szabályok megváltoztak. A tárgyévben feltárt nem jelentős összegű hiba a korábbi évek adóalapjának, adójának önellenőrzése helyett a tárgyévi adóalap megállapításakor vehető figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóév adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét; vagy az nem volt negatív; vagy ha az nem jelentene adótöbbletet az eredeti időszakra vonatkozóan.

Ennek értékhatára a számviteli törvény szabályai alapján meghatározott érték (minimum a mérlegfőösszeg 2 százaléka, illetve 1 millió forint), mikrogazdálkodók esetében a mérlegfőösszeg 2 százaléka. Az ismételt közzétételi kötelezettség pedig kikerült a törvényből – tette hozzá a szakember.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyed alatt munkahelyváltás

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Meddig jár a táppénz?

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close