hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kikerül a Ptk.-ból a 40 eurós szabály

  • MTI/Adózóna

Az Országgyűlés honlapján pénteken közzétették azt a törvényjavaslatot, amely a Polgári Törvénykönyv módosítását, a behajtási költségátalány önálló törvénybe helyezését javasolja.

Kósa Lajos (Fidesz) törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely kivenné a Polgári Törvénykönyvből (Ptk.) és önálló törvényben szabályozná a behajtási költségátalányt, több ponton megváltoztatva annak szabályait.

Az Országgyűlés honlapján pénteken közzétett törvényjavaslat szerint a kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre tarthat igényt, ez a behajtási költségátalány.
A javaslat felidézi: a szabályozás a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló EU-irányelv átültetését szolgálta, amely a fizetési fegyelem erősítésére született. 

A Ptk.-beli szabályozás azonban számos problémát okozott, ezt orvosolja a javaslat. Az új szabályozás célja: úgy felelni meg az irányelv elvárásainak, hogy az érintettekre ne rójon olyan – adott esetben csupán adminisztrációs – terheket, amelyek az irányelvből közvetlenül nem következnek, hatásuk ellentétben áll annak céljaival – írja indoklásában az előterjesztő.

A külön törvény megóvná a Ptk.-t a behajtási költségátalány kapcsán felmerült, széles körű elégedetlenséget okozó jogalkalmazási problémák kedvezőtlen hatásától, egyben megkímélné az e körben szükségessé váló módosítási igényektől is az előterjesztő szerint.

A törvényjavaslat kimondja, hogy a szabályozás a vállalkozások, valamint a vállalkozások és a szerződő hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekre, ezen ügyletek ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed. Új elem, hogy a törvény hatálya az irányelvnek megfelelően csak az érintett jogalanyok kereskedelmi ügyletekből eredő pénzköveteléseinek teljesítésére vonatkozik.

Új elem az is, hogy a javaslat meghatározza a kereskedelmi ügylet fogalmát: vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása fizetés ellenében.

A Ptk. a behajtási költségátalány megfizetésére a „köteles fizetni” fordulatot alkalmazza, míg az irányelvből inkább az következik, hogy a jogosultnak megvan ugyan a jogosultsága a behajtási költségátalány követelésére, de szabadon dönthet arról, hogy ezzel élni kíván-e. A javaslat az irányelv megközelítését veszi alapul, és úgy rendelkezik, hogy a kötelezett fizetési késedelme esetén a jogosult igényt tarthat a behajtási költségátalányra.

A behajtási költségátalány iránti igény esedékessé tételéhez nincs szükség előzetes felszólításra, a kötelezettnek önkéntesen kell teljesítenie. Önkéntes teljesítés hiányában, ha a jogosult igényt tart rá, azt a késedelembe esés napjától számított egy éven belül érvényesítenie kell.

A Ptk. azon rendelkezéseit, amelyek a gyakorlatban nem okoztak problémát, változtatás nélkül veszi át a javaslat. Az irányelvvel összhangban megtartja azt a korábbi rendelkezést is, hogy a vállalkozás, illetve a szerződő hatóság nem köteles a behajtási költségátalány megfizetésére, ha az erre irányuló igény érvényesítése során kimenti késedelmét. 

A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lép hatályba. A gyors hatálybalépés azért fontos, hogy már a 2015. évi üzleti évi beszámolók elkészítésekor alkalmazni lehessen. 

Mivel a javaslat az adminisztrációs terhek csökkentését célozza, rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy a behajtási költségátalány követelésére jogosultak jogai és törvényes érdekei ne csorbuljanak, a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt a törvény hatálybalépésétől kell számítani. 

A javaslat a számviteli törvényt kiegészíti azzal, hogy azon vállalkozók, akik könyveikben a korábbi szabályok figyelembevételével behajtási költségátalány miatti kötelezettséget mutattak ki az egyéb bevételekkel szemben, a behajtási költségátalányról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg ezt megszüntetik, ha a jogosult addig az időpontig nem követelte tőlük.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozások meghatározása

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink