Jogdíj könyvelése: hova kerüljön a könyvekben a névhasználati jog?

Megosztás Tetszik

Társaságunk olyan terméket gyárt, melyhez az alapító vállalat tulajdonában lévő márkanevet használja. Ebből adódóan az alapító vállalat az eladások meghatározott százalékában jogdíjat számít fel. A könyvelés során hol kell elszámolnunk a kiszámlázott díjat? – kérdezte olvasónk. Kis Gábor, a Finacont Kft. adó és számviteli tanácsadási partnere válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A névhasználati jog elszámolása a partnerrel kötött szerződéstől függ. Alapvetően két esetet lehet megkülönböztetni.

Ha a vállalkozás a névhasználati jogot hosszabb időre, több évre szerezte meg, és ezért meghatározott vételárat fizetett ki, akkor a névhasználati jogot a befektetett eszközök között vagyoni értékű jogként kell kimutatni már a használat megkezdésekor. Ha a használat megkezdésekor a névhasználati jogról még nem készült számla, akkor azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. §-a (9) bekezdésének értelmében a szerződés szerinti értéken kell a vagyoni értékű jogok közé felvenni. A későbbiekben, a bizonylat megérkezésekor, ha a ténylegesen számlázott és a megállapított érték között jelentős különbség van, akkor a vagyoni értékű jog bekerülési értékét módosítani kell. Ha az eltérés nem jelentős, akkor azt egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. A névhasználati jog aktiválását követően természetesen értékcsökkenést kell elszámolni, időarányosan, figyelembe véve a szerződésben meghatározott időszakot. Ha a szerződést határozatlan időre kötötték, akkor a vállalkozás által meghatározott hasznos élettartamot figyelembe véve kell az értékcsökkenést megállapítani.

Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként tehát azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Ha a névhasználati jogért – a szerződés szerint – a vállalkozás nem előre meghatározott összeget fizet, hanem például valamilyen módon az éves forgalom nagyságához kötődő jutalékot kell megfizetnie, akkor az így megfizetett névhasználati „jutalékot”, díjat tárgyévi költségként indokolt elszámolni. Ekkor azonban a névhasználati díjról időszakonként kell számlát kiállítani. Ha a szerződésben az utóbbi ismertetett feltételek szerinti megállapodást rögzítették, és ha az üzleti év végéig az adott időszaki névhasználati díjról nem állítottak ki számlát, akkor indokolt a becsült névhasználati díj költségként történő elhatárolása, az időbeli elhatárolás általános szabályai szerint.