Beruházás bérelt ingatlanon: számviteli kérdések 2.

Megosztás Tetszik

A bérelt ingatlanon végzett beruházás számviteli és adózási kihatásait célszerű előre átgondolni.

Írásunk első részében körbejártuk, milyen számviteli kérdések adódhatnak a bérlő által a bérleménybe beépített eszközök kapcsán a bérleti szerződés lejáratának végén.

A bérleti szerződések jogi kereteit a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rögzíti, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseire is figyelemmel kell lenniük a szerződő feleknek.

Mindezeken túlmenően, szeretném felhívni a figyelmet néhány, a témánkhoz kapcsolódó jogesetre:

• A jogosulatlan átalakítás önmagában felmondásra nem ad alapot, de a bérbeadó az eredeti állapot helyreállítását követelheti (BH1993. 49.).

• A bérleményben folytatandó tevékenység gyakorlásához szükséges feltételek biztosítása külön kikötés nélkül nem tartozik a bérbeadó szavatossági kötelezettségei közé, ezért a bérlő erre hivatkozással nem mentesül bérletidíj-fizetési kötelezettsége alól (EBH2008. 1869.).

• A bérlő beruházásaira, felújító tevékenységére a bérleti szerződés tartalma, nem a ráépítés szabályai az irányadók (BDT2010. 2268.).

• Helyiségbérlet esetén a bérlőnek az ingatlanra történő ráfordításait, beruházásait a bérbeadó csak erre vonatkozó külön megállapodás szerint köteles – a szerződés megszűnésekor – megtéríteni. A bérlő a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint sem tarthat igényt megtérítésre, ha a szerződésben a bérleti jogviszonyból eredő minden térítés iránti igényét kizárták (BDT2003. 851.).

A fentiek – és további, ingatlanbérlettel kapcsolatos tanulságos jogesetek – lelőhelye:  http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk9/lecke13_lap1.html.

Ezek az ügyek, bár nem a legfrissebbek, arra mindenképpen ráirányítják a figyelmet, mire érdemes kitérnie – a fentebb hivatkozott jogszabályok mellett – a bérelt iroda, üzlet átalakítását fontolgató vállalkozónak, amikor egyezteti a feltételeket a bérbeadóval. Ezek részleteire e keretek között nem térhetek ki: egyrészt azért, mert az elsősorban jogász feladata lenne, másrészt cikkem előző részében azt ígértem, a téma számviteli és adózási kérdéseiről állítok össze egy csekklistát.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a lista megtekintéséhez!