hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így lehet kivezetni a könyvekből a behajthatatlan követelést

  • adozona.hu
3

Egy könyvelő átvett egy céget, amely nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés, körülbelül 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint értékvesztést számoltak el. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

Nem derül ki a kérdésből, hogy a felszámolás közzétételekor bejelentették-e a követelést.  Ha bejelentették és nem térült meg a követelés vagy egy része, akkor a meg nem térült összeg behajthatatlannak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján. Ekkor a korábban értékvesztésként elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint csökkenthető az adóalap. Az értékvesztésként el nem számolt összegből meg nem térült részt el kellett számolni az Szt. szerint hitelezési veszteségként, mivel a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni. A tao szerint a behajthatatlan követelés címen elszámolt hitelezési veszteséggel csak akkor kell növelni az adóalapot, ha a behajthatatlanná válás jogcíme

– bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, vagy
– elévült követelés.

Ekkor ugyanis az elszámolt ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak. Ezt azonban nem lehet 2018-ban elszámolni, hanem ellenőrizni kell annak az adóévnek a beszámolóját, amelyben az adós cég felszámolása befejeződött.

Ha a cég nem jelentette be a követelését a felszámolónak, akkor a behajthatatlanná válás jogcíme bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, amelyet szintén annak az adóévnek a beszámolójába kellett volna elszámolni, amikor befejeződött a felszámolás. Ezért ez esetben is ellenőrizni kell a a korábbi beszámolót, de ha a hiba és hibahatás nem jelentős akkor az 2018-ban könyvelendő ráfordításként. A társasági adóbevallást is önellenőrizni kell, ha a beszámoló ellenőrzése miatt változik az adóalap. Ehhez azt kell tudni, hogy az ellenőrzés miatt elszámolt ráfordítással növelni kell az adóalapot és nem csökkenthető   a már korábban értékvesztésként elszámolt összeggel sem, illetve – bruttó módon számolva – csökkenteni és növelni is kell a már korábban elszámolt értékvesztéssel az adóalapot – magyarázta szakértőnk.

[Vonatkozó jogszabályhelyek: Szt. 3. § (4) bekezdés 10/d) pont, 65. § (7) bekezdés, Tao. 7. § (1) bekezdés n) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 10. pont, (. § (1) bekezdés gy) pont].

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
adózóna.hu

Kedves Ruszin Zsolt!
Hozzászólására Pölöskei Pálné szakértőnk a következő választ küldte:
"Kedves Zsolt!
A kérdés nem elengedésről szólt, hanem arról, hogy egy jóval korábban keletkezett követelésre értékvesztést számoltak el, akkor, amikor az adós cég már felszámolás miatt megszűnt. Mivel nem derült ki a kérdésből, hogy a követelés elévült (lehet, hogy nyugszik) ezért, és terjedelmi okok miatt erre nem tértem ki. Csak azt a két esetet vázoltam, ha
 bejelentette a cég a követelést a felszámolónak, de az nem térült meg,
 nem jelentette be és úgy nem térült meg.
Mind a két esetben behajthatatlanná válik a követelés, ezért a még nem értékvesztett részét a számviteli törvény 65. § (7) bekezdése szerint 2015-ben le kellett volna írni hitelezési veszteségként. (A Tao valóban nem tesz említést hitelezési veszteségről, de a számviteli törvény igen.)
Az elszámolt ráfordítások (az értékvesztés és a hitelezési veszteség) kezelése az adóalapnál pedig attól függ, hogy mi a behajthatatlanná válás oka. Ha a behajthatatlanná válás oka elévülés vagy bíróság előtt nem érvényesíthető jogcím, akkor a ráfordítás (akár értékvesztés, akár hitelezési veszteség) nem lesz a vállalkozási tevékenység érdekében elismert a Tao 3. számú melléklet A) fejezet 10. pont szerint.
(Abban igaza van, hogy ha a követelés már korábban vagy 2015-ban elévült, akkor ki kellett volna vezetni és a teljes összeggel adóalapot kellett volna növelni elévült követelés címen, de mint írtam ezzel nem foglalkoztam. Egyetértek az elévülésről és az elengedésről leírtakkal is.)"
Üdvözlettel az Adózóna csapata

Ruszin Zsolt

Ja, és kellene egy lektor.

Ruszin Zsolt

A hitelezési veszteséget a társasági adó törvény 2001-től nem említi, de az nem azonos a követelés elengedésével (Szvt. 86.§ (7) a)). Ha élünk a törvény adta lehetőséggel, akkor a hitelezési veszteség egyéb ráfordításként kerül elszámolásra, amit a társasági adótörvény kivett a növelő tételek közül (Tao tv. 8.§ (1) h)).

Sokan vannak, akik eleve nem is hallottak arról, hogy bármikor „adómentesen” kivezethetik, sőt KI KELL VEZETNIÜK a kétes követeléseket és azt mérlegen kívül (0-ás számlaosztály) kell nyilvántartaniuk (Sztv. 160.§ (5)). Később aztán dönthet a vállalkozás arról, hogy ezt az amúgy leírt követelést elengedi. Az elengedett követelés 2010-től már nem adóalapnövelő (mert válság volt és a válság ezek szerint még most is tart) - kivéve a kapcsolt vállalkozások közti elengedést.

Engem elsősorban a hitelezési veszteség esete érdekel - bár a kérdésben a vélhetően bekövetkezett elengedést kellene vizsgálni.

A hitelezési veszteség elszámolásakor nem világos, hogy a jóval korábban kivezetett követeléssel mi történjen, ha egy pl. évtizeddel később - pl. a vevő megszűnése, magánszemély vevő esetén a halála esetén - a követelés elévül. A 2001-es miniszteri indoklás egy zavarbaejtő szöveg arról, hogy mi lesz a helyzet, ha az értékvesztést mégis visszaengedik a céltartalékképzés helyett az adóalapcsökkentő körbe, miközben a hitelezési veszteséget egyszerűen kivették a növelő tételek közül, majd bekerült 2005-től az "nem a bevételszerző tevékenységgel összefüggő kiadások" Tao tv. 3. sz. mellékletébe a bíróság előtt nem érvényesíthető, vagy elévült követelés esete, anélkül, hogy a minisztérium a jogszabály-előkészítés során rendezte volna a hitelezési veszteségként való leírás (nem elengedés!) és az elévüléskor való "feledésbe merülés" problematikáját. A kivezetett követeléseket ugyan nyilván kell tartani, de az adóhatóság nem tudja és nem is akarja követni az évekkel korábban kivezetett követelések későbbi elévülését. Sajnos ennek a zavaros és káros gyakorlatnak a válasz szerzője is a részese, sőt alakítója volt. Aztán 2010-től már a magánszemély, nem kapcsolt vállalkozás irányban való elengedés se volt már adóalapnövelő, bár az elengedést rendre adóalanövelő tételnek szokták átminősíteni a revizorok azóta is, ami abszurd. A minisztérium is megerősítette, hogy nincs 2010-től adóalapnövelő tétel a követelés elengedésekor sem, a kapcsolt vállalkozás felé történő elengedést kivéve (Lásd a Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat 2015. februári számát: 11/2015 számviteli kérdésre adott választ + 2010/28 adózási kérdés PM Jövedelemadók főosztálya 4953/2010. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227340531/2010.; AEÉ 2010/6. utolsó bekezdése).

A válaszadó könyvvizsgáló asszonynak - a nagyon kevéske információ alapján - amúgy teljesen igaza van: 2015-ben az egész összeget adóalapnövelőként le kellett volna írnia a cégnek, mert az már érvényesíthető és amúgy is elévült és ez vélhetően a számviteli beszámoló, valamint a 2015-ös társasági adóbevallás korrekcióját fogja jelenteni.

Jobb lett volna azonban a követelést - bizonyíthatóan - elengedni 2010-2015 között. Ha ezt mégis bizonyítani tudja az ügyvezető, akkor új megvilágításba kerülhet az ügy. Tehát az ügyvezetőnek nem bírósági, végrehajtói iratot kell felmutatni, hanem a vevőnek még a felszámolás előtti írt levelet, hogy a követelést a cég elengedte. Ha elengedte, akkor az elengedés évében (2015?) nincs adóalapnövelő tétel, csak egyéb ráfordítás. Így a soron követező mérlegnek lesz ugyan 2015-re vonatkozó középső oszlopa, de nem lenne hátrányos adóalapnövelés.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiva-tao áttérési különbözet

Pölöskei Pálné

adószakértő

Kényszertörlés alatt álló cég

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X