Külföldi ingatlan költségeit hogyan érvényesítheti egy magyar cég?

Megosztás Tetszik

Kft.-nek Ausztriában is van ingatlanja, amelynek vannak költségei, és időnként van bevétele. A bevételek nem fedezik a költségeket, ezért a jegyzett tőkéből, illetve hitelekből fedezi a kft. Emiatt az ingatlan fenntartása csak költséget jelent. Az ingatlan hasznosítása esetén Ausztriában kell adóbevallást benyújtani, de nincs annyi bevétel, amiből az adót is meg tudná fizetni a társaság. Hogyan lehetne a szóban forgó ingatlant a kft. magyarországi cégéhez könyvelni? – kérdezte olvasónk. Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group Kft. igazgatója válaszolt.

Az egyezmény 22. cikkének (1) bekezdése alapján, amennyiben az egyik szerződő államban (jelen esetben Magyarország) illetőséggel bíró személy jövedelmet élvez vagy vagyona van, és ez a jövedelem vagy ez a vagyon az egyezmény szerint a másik szerződő államban (jelen esetben Ausztria) adóztatható, úgy az először említett állam (Magyarország), a (2) bekezdés (amely osztalékra vonatkozik, így ez most nem releváns) fenntartásával, ezt a jövedelmet vagy ezt a vagyont kiveszi az adóztatás alól; ez az állam azonban ennek a személynek a többi jövedelmére vagy a többi vagyonára történő adómegállapításnál azt az adótételt alkalmazhatja, amely alkalmazandó lenne, ha az a jövedelem, vagy az a vagyon nem lenne kivéve az adóztatás alól.

A kettős adóztatás elkerüléséről a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 28. paragrafusa rendelkezik. Ez alapján a belföldi illetőségű adózó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az a külföldön adóztatható jövedelmet ne tartalmazza, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

A külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket kell figyelembe venni. A külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket a külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani.

A fentiek alapján a hazai könyvelésben az osztrák árbevételnek, bevételnek, illetve a közvetlen (kizárólag az osztrák ingatlanbevétel érdekében felmerült) költségeknek, ráfordításoknak külön főkönyvi számokat javasolt nyitni, illetve a közvetlen adóalap-módosító tételekről külön háttéranalitikát vezetni.

Ezt követően az osztrák árbevétel, bevétel és az összes (magyar, osztrák) árbevétel, bevétel arányát ki kell számolni. Ezen aránnyal az osztrák bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket be kell szorozni.

Ezután az osztrák árbevételt, bevételt a közvetlen és a közvetett költségekkel, ráfordításokkal, adózás előtti eredményt növelő/csökkentő tételekkel módosítva az osztrák adóztatható jövedelmet kapják meg, amely a magyar társaságiadó-alapot módosítja (jelen esetben növelni fogja, mivel a leírtak alapján az osztrák működés veszteséges, ezt a ’29-es számú társaságiadó-bevallás 01-01-es lap 5. [Külföldről származó mentesítés alá eső jövedelem] sorában kell majd szerepeltetni).

Emellett érdemes azt is vizsgálni, hogy Ausztriában az ingatlan telephelyet keletkeztet-e, mivel ez egyéb adónemeket (például iparűzési adó) is befolyásolhat.