Határon átnyúló adóügyek: egyeztetési eljárás az országok adóhivatalai között

Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő

2026.10.19., 06:18 Frissítve: ma, 00:16

Megosztás

Tetszik

Amikor egy vállalkozás több országban is jelen van, előbb-utóbb szembesülhet azzal, hogy az érintett adóhatóságok eltérően értékelik ugyanazt a gazdasági ügyletet. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy ugyanazt a jövedelmet két államban is megadóztatják, vagy olyan adóhiányt állapítanak meg, amely jogértelmezési vitából fakad.

Állítsa be, hogy az Adózóna cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben

Lebegő tárgyalóasztal — Az egyeztetési eljárás nem az automatikus adatcseréről vagy a bankszámlák kiadásáról szól, hanem kifejezetten jogértelmezési véleménykülönbségek rendezését szolgálja

A nemzetközi adójog egyik legfontosabb, ugyanakkor a gyakorlatban kevéssé ismert konfliktuskezelő eszköze az egyeztetési eljárás (Mutual Agreement Procedure, MAP), amelyet két ország adóhatósága közösen folytat le a vitás helyzet feloldása érdekében. Fontos tisztázni, hogy a MAP nem az automatikus adatcseréről vagy a bankszámlák kiadásáról szól – azok az információcsere keretébe tartoznak –, hanem kifejezetten jogértelmezési véleménykülönbségek rendezését szolgálja.

Jogi alapok és nemzetközi keretek

Az egyeztetési eljárás alapját elsősorban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények adják, amelyek többsége a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD Modellegyezmény 25. cikke alapján tartalmazza az egyeztetési jogosultságot.

A MAP alkalmazása tipikusan három fő helyzetben merül fel. A leggyakoribb a tényleges kettős adóztatás, amikor mindkét érintett ország részben vagy egészben megadóztatja ugyanazt a jövedelmet vagy vagyonelemet. Emellett az eljárás kezdeményezhető egyezménysértés esetén is, ha az egyik állam olyan intézkedést hoz, amely ellentétes a kétoldalú egyezmény rendelkezéseivel. Végül gyakoriak az egyoldalú értelmezési különbségek is, amikor az adóhatóságok eltérően minősítik ugyanazt az ügyletet, legyen szó az árazásról, a telephely minősítéséről vagy a jogviszony jogi jellegéről.

CIKKÜNK FOLYTATÁSBANa következőkről lesz még szó:

gyakorlati példák az egyeztetési eljárás indítására,
az egyeztetési eljárás menete,
BEPS, MLI és az uniós vitarendezési keretek,
magyarországi gyakorlat és belföldi jogorvoslati lehetőségek,
az egyeztetési eljárás előnyei és gyakorlati kockázatai.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.