A Nagy Márton által benyújtott, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló T/12803. számú törvényjavaslat célja elsődlegesen a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló EU-irányelvnek megfelelő jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, de tartalmaz néhány technikai, jogértelmezési pontosítást is.
Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok, mentési tervhez kapcsolódó képesítési előírások, kockázati előírások, oktatási tematika, egyéni védőeszközök juttatása, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás: ezek a területek, ahol változik, illetve változni fog a munkavédelmi törvény.
A nemzetgazdasági miniszter 2024. 10. 29. napján „A munkaügyet érintő rendelkezésekről” elnevezéssel törvényjavaslatot nyújtott be, mely 2025. 01. 01. napjától több ponton változtatna a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rendelkezésein. Az alábbiakban a javasolt főbb változásokat mutatjuk be.
Október 29-én éjszaka – az őszi adócsomagot tartalmazó T/9724 számú mellett – további 19 törvényjavaslatot nyújtott be a kormány az Országgyűléshez.
A munkavédelmi törvény 2024. évi módosításai közül jelen cikkben a munkavédelmi oktatásra és az orvosi alkalmassági vizsgálatra vonatkozó változásokra kerülnek ismertetésre, olvasható a Jogi Fórum oldalán a Maráczi, Fellegi és Társai Ügyvédi Iroda írása.
Szeptember 1-jétől hatályba lép a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) néhány rendelkezésének módosítása. A legnagyobb horderejű változás a munkavédelmi képviselő megválasztása, valamint a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálata vonatkozásában történt. Cikkünkben a legfontosabb szabályokat ismertetjük.
A jövőben rendeleti szinten lenne szabályozható a munkavédelmi végzettségek besorolása, csökkenne az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terhe, módosulnának a munkavédelmi bírság szabályai, annak összegét pedig kormányrendelettel lehetne meghatározni – ecsetelte a munkavédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat mai általános vitájának expozéjában Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.
A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket, olvasható az ALEMONA – Közösség a munkavédelemért közleményében.
Zavarban vannak a munkáltatók, mert az új munka törvénykönyve – a régivel ellentétben – egy szót sem ejt a munkaruháról. Márpedig a legtöbb ipari munkahelyre utcai ruhában be sem lehet lépni, vagy például munkaidejében a hotelportás nem húzhat farmert, az ápolónő sem sürgölődhet kiskosztümben vagy éppen otthonkában. Ráadásul az adószabályok is értelmezésre szorulnak, így jogos az alkalmazott megoldás helyessége iránt érzett aggodalom.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték