hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Béringadozás munkaidőkeretben

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A munkaidőkeretben történő rugalmas munkavégzés egyre közkedveltebb. Az alkalmazás során azonban számos gyakorlati kérdés felmerül, melyekre célszerű a munka törvénykönyve rendelkezései alapján egyértelmű választ keresni. Az egyik ilyen probléma a munkaidő-beosztáshoz kapcsolódó lehetséges béringadozás kérdése. Az alábbiakban ezt a kérdést járjuk körbe.

Mi lehet a béringadozás alapja

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 93. §-a alapján a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt – az egyenletes munkaidő-beosztástól eltérően – munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

Munkajogi témákról további cikkeket itt olvashat!

A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Ezt követően a munkaidő-keret fennállása alatt a munkáltató a munkaidőt az általános szabályok szerint osztja be. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Látható tehát, hogy a munkaidő-beosztástól függően a munkavállaló munkaideje rendszertelen lesz, de éppen ez a munkaidő-keret célja. Az egyik hónapban lehetséges, hogy a munkavállalót sokkal kevesebb (például nyári leállás), másik hónapban pedig több munkavégzési kötelezettség terheli. Ezért merülhet fel az a kérdés, hogy ilyenkor a munkavállaló munkabére is ingadozik-e. Ha ugyanis a bér a teljesítést követi, ez bekövetkezik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelybők kiderül, hogy milyen esetekben tilos az Mt. előírásainál alacsonyabb bért fizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készlet áfája

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink