hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kiadott többletszabadság: visszakövetelheti-e munkaviszony megszűnésekor a munkáltató?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő
2

Cikkünkben azt az esetet járjuk körbe, hogy hogyan lehetséges az, hogy a „munkavállaló által kivett” többletszabadságot a munkáltató nem követelheti vissza, ha a munkaviszony megszűnésekor a felhasznált szabadság mértéke az arányosított mértéket túllépi.

Jogilag nincsen „kivett szabadság”

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 122. §-a szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.  A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Látható tehát, hogy a kivett szabadság esetében is a munkáltató döntése érvényesül. Bírósági ítélet is megállapítja, hogy amennyiben például a munkavállaló munkaügyi perben azt sérelmezi, hogy a munkáltató számára a szabadságot nem adta ki, a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy azt a munkavállaló nem is kérte. Fontos tehát megérteni, hogy a szabadság kiadásáért (és nem kivételéért) minden körülmények között a munkáltató felelős.

Eljárhat-e a munkavállaló rosszhiszeműen?

Felmerül kérdésként, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló az időarányos szabadságánál több szabadságot vesz igénybe, majd pedig ezt követően felmond. Ebben az esetben ugyanis a munkavállaló magatartása a munkáltatót megkárosítja, az új munkahelyén pedig a munkavállaló az időarányos, fennmaradó szabadságát ismét kiveheti. Ez nem minősül jogellenes magatartásnak. A szabadságot ebben az esetben is a munkáltató adta ki a számára. A munkáltató a szabadságkérelem elbírálásakor dönthetett volna úgy, hogy az időarányos szabadság mértékét meghaladó szabadságot nem adja ki. Amikor amellett döntött, hogy ezt kiadja, saját maga vállalta fel azt a kockázatot, hogy „túlvett szabadság” keletkezhet a munkaviszony megszűnése esetén. Nem lenne abszolút kizárt egyébként a rosszhiszeműség bizonyítása, de ez – annak bizonyítása, hogy a szabadság kifejezetten károkozási szándékkal, rendeltetésellenesen került kivételre – véleményem szerint a gyakorlatban nem kivitelezhető.

Megjelent! Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők – videófelvétel és 4 iratminta

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, jogalap nélkülinek minősül-e a túlvett szabadság kifizetése, valamint azt, hogy mi történik az új munkahelyen, ha az előző munkahelyen az időarányosnál több szabadságot kapott a munkavállaló.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dr. Kéri Ádám

Tisztelt Kérdező,

az Mt. tekintetében a jogértelmezést bíróságok is megállapították és része a kommentárnak is. A pedagógus jogviszony speciális, ennek ellenére és a Kjt. kommentárban is azt olvasom, hogy a többletszabadságra kifizetett díjazás nem követelhető vissza. Jogesetet e tekintetben viszont nem találtam. A problémát értem, munkaügyi perben derülne ki a válasz egyértelműen.

Üdvözlettel:
dr. Kéri Ádám

Állami szektor

Tisztelt Szakértő!

Nem kérdést fogalmazok meg; véleményt .Pedagógusként már jeleztem, másként gondolom. A mostani írás bizonyára egyeztetett álláspont. Augusztus 20-ig lényegesen több szabadságot veszünk ki az egyébként furcsán megfogalmazott jogszabály illetve a szorgalmi időszak miatt-bár ebben a tanévben a rövidebb nyári szünet miatt változni fog.

Amennyiben a leírtak szerint a munkáltató a felelős a szabadság kiadásáért, akkor igaz ez a munkvállalóra is a szabadság "kivételéért". Munkaviszony megszünésekor tehát a szabadságot szükséges megváltani, de a munkavállalónak nincs felelőssége. A pedagógus tehát augusztusig kiveszi a 10 havi arányos szabadságát, és másik munkáltatónál ismét megkapja az időarányos részt. A munkatörvénye meghatározza a munkavállaló számára kötelező szabadságot. Jelenleg tehát az én esetemben -egy évben 46 nap szabadsággal számolva - a fenti példánál maradva két hónapra kb. 9-10 nap szabadságot túlveszek-és igen fél-hónappal többet fizet ki számomra az érintett munkáltató (az első)

Az igazságérzetem miatt írom-nem jogi a megközelítésem. Köszönöm ha figyelmét.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalék utáni szocho számítása

Széles Imre

tb-szakértő

Szakképzési munkaszerződés munkabére

Széles Imre

tb-szakértő

Ellátás nélküli betegállomány

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink