Diákok, nyugdíjasok, kismamák munkavégzésének szabályai szövetkezetben

Megosztás Tetszik

A nyár közeledtével mind több diák vállal munkát iskolaszövetkezeten keresztül, miközben – a nyugdíjas foglalkoztatottak egyébként is kedvező adózása mellett – változatlanul népszerűek a nyugdíjas szövetkezetek is. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete egyelőre nem terjedt el széles körben, miközben a saját, munkaviszonyban álló kismamákra egyre több munkáltató számít saját részmunkaidős programot indítva.

Az iskolaszövetkezet a középfokú iskolával, kollégiummal, alapfokú művészeti iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók, továbbá a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók számára biztosít lehetőséget a munkavégzési feltételek megteremtésére, valamint gyakorlati képzésük elősegítésére. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson, a tagok gazdasági és szociális helyzetét előmozdítsa, továbbá az, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének célja nem nagyszülőként gyedben vagy gyesben részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

Speciális háromoldalú jogviszony jön létre két szerződéssel

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató, a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ezen külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony pedig a szövetkezet és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött sajátos jogviszony, munkajogi és polgári jogi elemekkel ötvözve. A munkajogi elemek közül azt a néhányat kell alkalmazni, amelyeket tartalmazza a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, egyebekben a megbízási jogviszony szabályai az irányadóak.

A szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egymással szolgáltatási díj ellenében polgári jogi szerződést köt, mely keretében a szolgáltatás a tagok személyes közreműködésének, munkavégzésének a szolgáltatás fogadója részére történő rendelkezésre bocsátása lesz. A szövetkezet tehát a szolgáltatást a vele jogviszonyban álló tagok által biztosítja. Ennek érdekében a szövetkezet és a tagja szintén szerződnek egymással, közöttük egy sajátos „hibrid” jogviszony jön létre. A tagsági megállapodásra a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, míg a tényleges feladatteljesítésre az Mt. egyes, a szövetkezeti törvényben meghatározott szabályait kell alkalmazni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy a speciális szövetkezetek esetében melyek a kötelezőne alkalmazandó munkajogi szabályok, milyen előírások vonatkoznak a szabadságra és a kárfelelősségre, továbbá a munkaköri alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos feladatokra!