8 találat a(z) kárfelelősség cimkére
Életveszélyes fertőzés rovarcsípéstől: amikor a munkáltató a felelős a pihenőidőben történtekért
Cikk
A munkáltató felelőssége 2012. év óta kizárólag olyan körülmények okozta károkra terjed ki, melyek az ellenőrzési körébe tartoznak. A Kúria egy friss döntése (BH2024.89) ennek kereteit értelmezte, és érdekes megállapításokat tett.
Tönkretette, elvesztette, nem vigyázott rá: hogyan, mikor téríttetheti meg a kárt a dolgozóval a munkáltató?
Cikk
A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért a munkajogi szabályok, az ezen kívüli károkozásért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. Hogyan felel a munkavállaló? Milyen módon érvényesítheti igényét a munkáltató? Miért speciális a megőrzési felelősség?
Diákok, nyugdíjasok, kismamák munkavégzésének szabályai szövetkezetben
Cikk
A nyár közeledtével mind több diák vállal munkát iskolaszövetkezeten keresztül, miközben – a nyugdíjas foglalkoztatottak egyébként is kedvező adózása mellett – változatlanul népszerűek a nyugdíjas szövetkezetek is. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete egyelőre nem terjedt el széles körben, miközben a saját, munkaviszonyban álló kismamákra egyre több munkáltató számít saját részmunkaidős programot indítva.
Munkába járás saját gépkocsival: ki fizeti a kárt baleset esetén, vagy ha rádől egy fa az autóra a cég parkolójában?
Cikk
Alkalmazott a saját személygépkocsiját használja munkába járáshoz, amiért 15 forint/kilométer térítési díjat kap. Mi történik, ha balesetet okoz munkába menet vagy távozáskor? Ki fizet, ha például dolgozik, a kocsi a cég előtt parkol, és elveri a jég vagy rádől egy fa? Terheli-e valamilyen felelősség a munkáltatót, vagy ez a munkavállaló saját cascóját érintő probléma? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Munkavégzés szövetkezetekben: van-e szabadság, ki fizeti a költségeket?
Cikk
Az iskolaszövetkezet, nyugdíjasszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által foglalkoztatottak esetében ugyan nem munkaviszony jön létre, mégis számos kérdés merül fel a munkajogi szabályokkal, egyebek mellett a szabadsággal, a betegszabadsággal, a kárfelelősséggel, a költségviseléssel kapcsolatban.
Minden, amit a szabadság kiadásáról tudni kell
Cikk
A munkavállalót minden évben húsz nap alapszabadság, valamint különböző jogcímeken (gyermekek száma, életkor, fiatal munkavállalói státusz, fogyatékosság stb.) pótszabadság illeti meg. A szabadság a munkavállaló regenerálódását szolgálja, így azt fő szabály szerint az esedékesség évében ki is kell adni. Előállhat azonban olyan eset, amikor a szabadság kiadása az esedékesség évében nem lehetséges. Olyan eset is adódhat ugyanakkor, amikor lehetséges lett volna kiadni a szabadságot, de arra mégsem került sor.
Elvesztett szem – a munkáltató egészségsértése
Cikk
Az emberi szem elvesztése akkor is jelentős és eszerint kompenzálandó hátrányt jelent a munkavállaló számára, ha az már eltávolítása előtt sem volt alkalmas funkciója betöltésére – mondta ki egy eseti ügyben a Kúria.
300 milliós kártérítést kell fizetniük a munkavállalóknak – így döntött a Kúria
Cikk
Első körben 300 millió forintnál is magasabb összeg volt a tét a pénzintézet és alkalmazottai közötti pénztárhiány kezelése miatti munkaügyi perben. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
