Állásidő, 6 havi munkaidőkeret – munkáltató fizetési kötelezettségei

Megosztás Tetszik

Gazdasági okok miatti leállás esetén milyen fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a munkavállaló felé? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkáltató gazdasági okok miatt kénytelen leállítani a termelést (2023. januártól június 30-áig). Kérdésünk az lenne, hogy a dolgozóknak milyen juttatást kell kifizetni ezen időszakra? (Állásidő?) Illetve, hogy 6 havi munkaidőkeretet alkalmazhat-e? Belefér-e az Mt. 94. § 3-as pontba, a munkaszervezéssel kapcsolatos okok közé, hogy 6 havi keretet alkalmazzon a jelenlegi 4 havi helyett?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkaviszony keretében a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben vállalt napi munkaidőben foglalkoztatni fogja. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló napi 8, heti 40 órás, teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra akkor kötelező is a munkaidőkeret átlagában heti 40 munkaórára beosztani. Az „alulosztás" következménye a munkáltatót terheli. Ezért határozza meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a fizetési kötelezettséget a következőképpen:

146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.

A gazdasági okok nem minősülnek elháríthatatlan külső oknak, mivel azzal minden gazdasági szereplőnek számolnia szükséges. Szükséges tehát alapbért fizetni.

Nézzük, hogyan szabályozza az Mt. a munkaidőkeret hosszát:

94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.

(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét

a) a megszakítás nélküli,

b) a több műszakos, valamint

c) az idényjellegű tevékenység keretében,

d) a készenléti jellegű, továbbá

e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.

Amennyiben Önöknél nincsen kollektív szerződés, abban az esetben a (2) bekezdés szabályait kell vizsgálni, mivel a (3) bekezdés nem alkalmazandó. Itt – a (2) bekezdésben – a helyzet egyszerű, mivel a jogszabály maga definiálja, hogy mit ért megszakítás nélküli, többműszakos stb. tevékenység alatt.

90. § A munkáltató tevékenysége

a) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

aa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy

ab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható,

b) több műszakos, ha tartama hetente eléri a nyolcvan órát,

c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.

91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Ezekbe vagy beleesnek vagy nem. Ha nem, akkor nem alkalmazhatják a 6 havi keretet. Ha viszont beleesnek, akkor használhatják.