Végkielégítés: ki jogosult rá, mitől függ a mértéke, mikor nem jár?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A gazdasági folyamatok lassulása leépítésekhez vezethet. Elbocsátás esetén ki kaphat végkielégítést, mekkora és mitől függ a mértéke, mikor nem jár? Ismertetjük a jogosultságokat és a kötelezettségeket.

Végielégítés csak a jogviszony megszűnésének meghatározott eseteiben jár

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 77. §-a szerint a munkavállaló végkielégítésre jogosult abban az esetben, ha a munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, illetve jogviszonyváltás következtében szűnik meg.

Nem jár végkielégítés abban az esetben, ha a munkavállaló szünteti meg felmondással a munkaviszonyát. Emellett abban az esetben sem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felek a munkaviszonyt közös megállapodással szüntetik meg. Annak egyébként akadálya nincsen, hogy a közös megállapodás keretében a felek azt is kikössék, hogy a munkavállalót a törvényi szabályozással szemben mégis megilleti a juttatás. Ez azonban külön megállapodás nélkül nem jár.

A végkielégítésről közölt korábbi írásainkat itt, munkajogi témájú cikkeinket itt olvashatja el!

A végkielégítési jogosultságot el is lehet veszíteni

A végkielégítés sajnos nem szerzett jog, mint ahogyan az 2012. előtt ismert volt. Jelenleg ugyanis több esetben is elveszíthető a jogosultság. Nem jár például végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül, egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül, öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül], a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Ezen esetekben tehát akár több évtizedes jogosultságot is elveszthetünk.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, hogy mitől függ a végkielégítés mértéke, továbbá, hogy el lehet-e térni a törvényi előírásoktól!


A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készlet vs. beruházás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ingatlan bérlés adószámos magánszemély

Szipszer Tamás

adószakértő

Home office költségtérítése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 március
H K Sze Cs P Sz V
24 25 26 27 28 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink