Túlóra díjazása pótlékátalánnyal

Megosztás Tetszik

Mezőgazdasági tevékenységet végző társaságnál az alkalmazottak munkavégzése során keletkező túlórát lehet-e minden hónapban egyösszegű pótlékátalánnyal helyettesíteni – kérdezte olvasónk, aki hangsúlyozta, az adott hónapban a munkavállalók a túlóra összegét szeretnék megkapni, tehát a munkaidőkeret alkalmazása nem megoldás. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Ha a munkavállaló rendszeresen dolgozik bérpótlékra jogosító munkaidőben, illetve körülmények között, a felek megállapodása alapján a munka törvénykönyve (Mt.) 145. paragrafusa lehetővé teszi, hogy tételes elszámolás helyett – egyszerűsítve a helyzetet – a bérpótlékokat beépítsék az alapbérbe vagy bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalánydíjazásban egyezzenek meg.

Az első esetben a felek a vasárnapi vagy munkaszüneti napi munkaidőben történő munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Azaz az alapbérbe beépíthetik az említett pótlékokat; ennek során az alapbért a pótlék fizetését megalapozó különleges körülmények viszonylag gyakoribb előfordulására tekintettel magasabb mértékben kellene megállapítani.

A második esetben a havi átalányban történő megállapodásban rögzíteni kell, hogy az átalány mely pótlék(ok) kiváltását szolgálja. Azaz nem elegendő azt írni, hogy a felek által kölcsönösen meghatározott pótlékátalány összege például 50 ezer forint, hanem külön meg kell határozni, hogy az átalány például éjszakai bérpótlék vagy rendkívüli munkavégzés jogcímén jár. A bérpótlékot helyettesítő átalány kizárólag a bérpótlék összegét foglalhatja magában, a munkavállaló munkabérét nem, azaz a rendes munkabért nem helyettesítheti.

A törvény nem ad pontos eligazítást az átalány meghatározása során. Alapvető követelmény, hogy a munkavállaló arányos díjazásra jogosult, nem kerülhet aránytalanul, lényegesen hátrányosabb helyzetbe a tételes elszámoláshoz képest. Ha erre mégis sor kerülne, a megállapodás érvénytelennek minősül, és a munkavállaló részére tételes elszámolás alapján jár a bérpótlék.

Az alapbérbe foglalt bérpótlékoktól a havi átalányt az különbözteti meg, hogy utóbbi magában foglalhatja a rendkívüli munkavégzésért járó, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is. Azaz a kérdés szerinti esetben nincs akadálya az átalányban történő megállapodásnak a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék helyett. Nyugodtan alkalmazható ez a megoldás hónapokon keresztül, de akár a munkaviszony fennállásának teljes tartamára is.